Stranica 186 [186]
OCR
Ez a nagyon hasonló gyimesi lakodalmi kultúra az egyéni és közösségi értelmezések, S a hozzájuk rendelt identitasok tekintetében azonban polarizált. Pontosabban: különbség mutatkozik az átpolitizált nyilvános diskurzusok és az egyéni lakodalomértelmezések között. Míg a helyi tudáselit, elsősorban a helyi tanárok, papok, és a turizmus szálait mozgató szakemberek a gyimesi lakodalmat román vagy éppen magyar lakodalomként viszik színpadra, a közös lakodalmi kultúrát etnikai alapon kisajátítják, és ezzel különféle határkonstrukciós mechanizmusokat léptetnek életbe, addig az , igazi" lakodalmak, és a lakodalmak mindennapi értelmezései során a rítusok magyarként vagy éppen románként való meghatározása, azonosítása már nem ilyen automatikus. A helyi román értelmiségiek a gyimesi lakodalmi kalácsot deusperec, deus, daus colac neveken emlegetik, s a kifejezéssel a roman Dumnezeu ( Isten") szót, illetve alkalmanként Szent Jánost és egy román tündéralakot is kapcsolatba hozzák. A magyar interpretációk szerint a Deusz szó a nyugati kereszténység latin szertartásnyelvéből került a gyimesi magyar áldásszövegbe, s vált egyben a pálinka és sütemény elnevezésévé is. AZ áldásszöveget és a kalácsot ősi román és ortodox, illetve magyar és római katolikus eredetűnek tekintik. Az igazi lakodalmak résztvevői szituáció- és kontextusfüggően vagy a különbségeket, vagy a kulturális hasonlóságokat hangsúlyozzák. A határépítés narratív és rituális stratégiái mellett szép számmal találkozhatunk határátlépésekkel is. A nyilvános kultúra- és identitásreprezentációk tehát nem minden esetben egyeztethetők össze az egyéni élményekkel és a mindennapi társadalmi gyakorlatokkal. Írásomban arra vállalkozom, hogy röviden számba vegyem a gyimesi lakodalmi rítusok, és a lakodalomértelmezések terén megmutatkozó etnikus határátlépések és határkonstrukciós kísérletek lehetséges okait és módjait. Arra keresem a választ, hogy a gyimesi lakodalmak magyar vagy éppen román résztvevői a lakodalmi eseményeket szemlélve, esetenként azokba belebonyolódva, hogyan és miért beszélnek — ha beszélnek — a lakodalmi rítusok etnikus vonatkozásairól: mi okból nevezik a helyi lakodalmakat, bizonyos lakodalmi rítusokat románnak, magyarnak, vagy éppen csángónak, esetleg gyimesinek? A következőkben amellett érvelek, hogy a képlékeny lakodalmi identitás-reprezentációk hátterében, sok egyéb tényező mellett — bár nehezen bizonyítható, mégis meggyőződésem szerint — az intra- és transzkulturális barátságok, illetőleg bizonyos gyimesi barátságtípusok játszanak kiemelt szerepet. Miért a barátság? — A barátságok identifikációs szerepe A hogy azt a kortárs társadalomnéprajzi és szociálantropológiai kutatások, illetőleg már Edmund Leach és Max Gluckman sokkal korábbi kutatásai is több ízben igazolták, a közösségek, így a lakodalmi násznép sem feltétlenül jelenti a harmónia és a kohézió terepét," hanem az sokkal inkább jellemezhető az egyenlőtlenség és a verseny fogalmaival. Én sem csupán a harmonikus közösségi lakodalmi diskurzusokra, hanem a közösségen belül megfogalmazódó dinamikus értelmezésekre is figyeltem. Mert bár szinte mindig van egy győztes közösségi reprezentáció — hogy tudniillik jó volt vagy rossz volt a lakodalom, elég volt-e az étel, ügyesek voltak-e a fiatalok —, s mindez a lakoda186
