Stranica 198 [198]
OCR
színes bazsarózsákkal, illetve más virágokkal érkezik a pünkösdvasárnapi liturgiára és körmenetre — a virágok szimbolikáját és rituális jelentőségét, illetve az ünnep halotti jellegét a római Rosalia hagyományaira vezetik vissza, sőt azt inkább egy még korábbi dák-trák hagyománynak tekintik. Maga az ortodox pünkösd a román kultúra ősiségének reprezentánsaként értelmeződik, amelyben különféle ókori pogány és keresztény kultuszok, rítusok forrnak össze egy román egésszé, amely így sokkal autentikusabbnak és ősibbnek mutatkozik, mint a római katolikus pünkösd. Egyéni ünnepi élmények — ünnepi együttműködések, különbségek felfüggesztése A gyimesi román pünkösdi ünnep elsősorban a helyiek ünnepe: arra kiváltképp a gyimesbükkiek (többségében ortodox románok és magyarok) mennek el, és a környező románok lakta településekről, így Ágasról és Palánkáról érkeznek még résztvevők. Az évek során az ünnepség visszakerült a helyi hatáskörű rendezvények közé, s nem vált összromán nemzeti—vallasi fesztivállá, ugyanakkor egyre kedveltebb, elfogadottabb lett a helyiek körében. Gyakorlatilag a saját egykori pünkösdi ünnepük vett fel újabb jelentéseket és rítusokat, mint például a hősökre való emlékezést. A helyeik elsősorban a szent liturgia és a körmenet egységesítő erejét emelik ki élményforrásként, a a viseletbe öltözött emberek sokaságát tartják különösen szépnek: ,,Doamne ce frumos!”, , E frumos. Doamne ajutane Maria!”, , Frumos Doamne ajuta!” 198
