Oldal 200 [200]
OCR
Lássuk a késztetés átalakulásának lehetséges okait! Egyrészt a gyimesbükki papokon kívül, akik a pünkösdvasárnapi misét megelőzően kihirdetik, hívják, sőt kötelezően elő is írják a híveknek a misén való részvételt, más gyimesi községek papjai, így Gyimesfelsőlokon, Gyimesközéplokon, és Hidegségen ezt újabban már nem teszik. A heti kötelező mise, illetve a pünkösdi búcsús mise Csíksomlyón, illetve a saját lakókörzet templomában kiváltható. Az igazi pünkösdi búcsú és zarándoklat sokak számára továbbra is a csíksomlyói kegyhely ünnepi miséje, és az oda vezető zarándoklat. Ezt egészítik ki, de nem helyettesítik a saját, helyi szintű pünkösdi ünnepek. ,,Gyimesbiikk, ott van a határ" — vezette fel egy kérdését 2014-ben egy magyarországi turista gyimesi vendéglátójának. , De most akkor én nem tudom" — folytatta a magyarországi úr — , azt hallottam, hogy mivel mer" a csángók nem tudnak eljutni a csíksomlyói búcsúra, ezért van nekik itt. Ezért most már ők is tartanak egy ilyen búcsúszerű dolgot vasárnap." , Dehogynem!" — volt a válasz — , A csíksomlyói búcsú a pünkösdi ünnepünk!" Hozzáteszem, hogy aki valami okból nem tud részt venni az ünnepen, illetve magán a gyalogos zarándoklaton, más helyi ünneppel, például a júliusi Mária Magdolna-napi búcsúval váltja ki azt. Ha a személyes motivációk felől közelítünk, akkor újabban elsősorban a kulturális programokról szólnak pozitívan, hogy azok miatt érdemes elmenni a rendezvényre. Vannak, akik a náluk megszálló magyarországi vendégekkel érkeznek. Mások, elsősorban a gyimesbükkiek, azt hangsúlyozzák, hogy ők a gyimesbükki kontumáci templomnál tartott misére mennek imádkozni, és a vonatvárásra és az egyéb programokra nem kíváncsiak. Megint mások, bár nem mennek el a misére és az ünnepségre, udvarukban, vagy a vasúti sínek mentén piros—fehér—zéld zászlót lengetve köszöntik 200
