Stranica 202 [202]
OCR
imák és személyes kérések, illetve a hála-bejegyzések jelentik: erdélyi, helyi zarándokok, illetve magyarországiak bejegyzései között is szép számmal találunk személyes hangvételű imákat és hálaszövegeket: , Köszönöm, hogy visszakaptam a családomat" (magyarországi zarándok, 2013). Tehát azt láthatjuk, hogy a vallási terek a nemzeti, szekuláris motivációk és élmények írásos megfogalmazása mellett az elmélyült vallási élményeknek is teret biztosítanak. A résztvevők a gyimesbükki ünnepi helyszínt nem csak az emlékezet helyének, hanem kegyhelynek, szent helynek is tekintik. Itt csak utalni szeretnék a szekuláris, nemzeti és a vallási zarándoklat közötti finom összefüggésekre és összefonódásokra, amelyre szintén már több antropológus felhívta figyelmet.!! Mig az , Ezeréves határon?" álló őrház elsősorban a nemzeti érzések előidézésének helye, addig a templom szakrális tere a vallásos élmények megfogalmazását sürgeti, idézi elő — feltehetőleg csak ideiglenesen. Röviden szólok az ünnepi találkozások szerepéről is. Megfigyeléseim szerint ugyanis újabban a turisták és a helyiek közötti látványos különbségek kirajzolják a magyarországiak és a gyimesi csángók közötti kulturális határokat, hiába próbálja az ünnep a nemzeti és vallási összetartozásüzeneteit hírül adni. Mert bár számos ünnepi esemény, ünnepi helyszín vagy akár találkozás élményének hatására a résztvevők valóban átélhetik, átélik a nemzeti összetartozást, az is előfordul, akár ugyanazon ünnepi eseményen, hogy a különbségeket érzékelve inkább a helyi identitásaikban erősödnek. A különbségkonstrukciót erősítik például a különféle félreértések, tévedések is, például a gyimesiek moldvaiakkal való összetévesztése. Megfigyelhető az is, hogy a gyimesi magyarok egyre kevésbé kapcsolódnak a magyarországiak erdélyi, helyi románokat szidó, agresszív diskurzusaihoz. Így volt ez 2015-ben, amikor a pünkösdi ünnep alatt több magyarországi zarándok a kivezényelt román rendőröket az ellenséggel, a magyarokat elnyomó románsággal azonosította, míg a gyimesiek nem győzték hangsúlyozni, hogy a rendfenntartó szervek nélkül káosz alakulna ki és nem lehetne közlekedni. 2011-ben pedig a helyiek szóltak rá egy akkor még működő magyarországi gárdista csoport tagjaira, akik a vasútállomás román lobogóját piros—fehér—zéldre cserélték ki. Összegzés Bár a gyimesi román és magyar ünneplők alkalmanként részt vesznek egymás ünnepein, ez a kevertség, és maga a kölcsönös ünnepi jelenlét rejtve marad a nyilvános diskurzusok szintjén. Az etnikus és vallásos különbségek megkonstruálása és az ünnep, az ünnepi idő (a jelen és a múlt), az ünnepi rítusok és az ünnepi liturgia, az ünnepi tér, s mindezek által szimbolikusan Gyimes múltjának és jelenének örökségesítése a cél. A hivatalos narratívák szerint a pünkösdi ünnepekkel a gyimesi magyarok és a románok is az apostoli időkre, ezen túl az őseikre, hőseikre, bizonyos szentjeikre, illetve a magyar, illetve a helyi etnicizált történelem különböző idősíkjaira — a közel és régmúlt kiemelt eseményeire — emlékeznek. A más-más szempontokból kisebbségben élő románok, illetve magyarok vallási és nemzeti identitásait óhajtják erősíteni, továbbá kife202
