Stranica 205 [205]
OCR
A szétszakított nemzet Elméleti és módszertani javaslatok a határon túli magyar kisebbségekre vonatkozó nemzetpolitikák kutatásához! Gazsó Dániel Bevezetés A magyarországi nemzetpolitikák, melyek a magyarságot mint nemzeti közösséget célozzák, az 1989-es rendszerváltást követően kettős érvrendszer szerint alakultak. Egyrészt a politikai elitek a gazdasági és társadalmi fejlődés érdekében szükségesnek vélték az ország mihamarabbi csatlakozását és felzárkóztatását a nemzetközi SZervezetekhez — elsősorban a NATO-hoz és az EU-hoz —, valamint azok normáihoz. Másrészt az europanizáció eszméje mellett igyekeztek megoldást találni az abból fakadó problémákra, hogy az állam és a nemzet határai nem esnek egybe.? Az államhatárokkal szétszakított, mégis egységes magyar nemzet elképzelése az első világháború és az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása után alakult ki.? A , Nagy Magyarország" helyreállításának illúziója, illetve a területi revízióra való törekvés jelentősen befolyásolta az ország politikai fejlődését, nemzetközi kapcsolatainak alakulását. A magyar vezetők részben azért sürgették a német szövetségi rendszerhez való csatlakozást, mert így látták esélyesnek az elcsatolt területek visszaszerzését. A több mint negyven évig tartó egypártrendszerű kormányzáson alapuló államszocializmus véget vetett ugyan a revizionista törekvéseknek, de a magyar nemzeti kérdést nem oldotta meg. A határon túli magyar kisebbségek kérdése a rendszerváltás folyamataiban jutott ismét központi szerephez a politikai életben. A Magyar Köztársaság e közösségek sorsa iránt érzett felelősségét az 1989-es Alkotmány is kodifikálta.! Az anyaországi felelősségvállalás gyakorlatba ültetéséről, tehát a határon túli magyar kisebbségekre vonatkozó nemzetpolitikák pontos céljairól és eszköztáráról azonban nem alakult ki konszenzus. Az erre vonatkozó különféle megoldások (mint a jószomszédság-politika, illetve a külhoni magyarok státusának és könnyített honosításának intézményesítése) heves vitákat és indulatokat váltott ki belföldön és külföldön egyaránt." Fontos kihangsúlyozni, hogy az új nemzetpolitikai célok és az euroatlanti integráció együttes megjelenése nem egyedülálló jelenség: a kétpólusú világrendszer megszűnését követően a legtöbb kelet-közép-európai, volt szocialista államra jellemző. Az ezt követően kialakult 205
