Stranica 210 [210]
OCR
ternizációs modernizáció versus nemzetcentrikus modernizáció), a makroszinten az államok közötti konfliktusok helyezkednek el (Magyarország nemzetközi kapcsolatai), a mezoszinten az adott társadalmon belüli konfliktusokat vizsgálhatjuk (belpolitikai verseny, társadalompolitikai megosztottság), a mikroszinten a személyes és emberek közötti konfliktusok állnak (dilemmák és disputák). Ezek a dimenziók (jelen-múlt, globális-lokális), illetve szintek (mega-makro—mezo— mikro) nem feltételeznek valamiféle belső hierarchiát, mindegyikük ugyanannyira fontos a kutatás tárgyának megértéséhez, és a valós életben egyszerre, egymással kölcsönös összefüggésben vannak jelen. Azért bontottam szét őket elméleti szinten, hogy illusztráljam a téma és az általam követett interdiszciplináris antropológiai megkézelités összetettségét. Mindezek alapján munkám pontos céljait a következőképp határoztam meg: 1. Rávilágítani a magyar nemzeti törekvések azon történelmi aspektusaira, amelyek tovább élnek Magyarország mai nemzetpolitikáiban. 2. Elemezni és értékelni azokat a tényezőket, melyek meghatározhatják a magyarországi nemzetpolitikák sikerét vagy kudarcát, a határon túli magyar kisebbségekre vonatkozó céljaik tükrében. 3. Felderíteni a magyar nemzetpolitikák következményeit és hatásait néhány határon túli magyar kisebbség körében. Metodológia A nemzet és a nacionalizmus nemcsak politikai, hanem kulturális jelenségek is. Éppen ezért a velük kapcsolatos témák kutatása során célszerű lebontani a kultúra és a politika közötti határokat, amelyeket a különböző tudományágak képviselői oly sokáig fenntartottak, és amelyek megnehezítették ezeknek az összetett társadalmi jelenségeknek — mint amilyen a nemzetpolitika — az értelmezését. A következőkben azt vizsgálom meg, hogy a nemzetpolitikai gyakorlatok tanulmányozásában mi a szerepe a kulturális antropológiának, majd azt járom körbe, hogy az antropológiai szemléletet hogyan egészülhet ki más társadalomtudományok szemléletével annak érdekében, hogy holisztikus képet kapjuk a kutatás tárgyáról. A kulturális antropológia Szerepe a nemzetpolitikák tanulnányozásában , Max Weberrel együtt úgy vélem, hogy az ember a jelentések maga szőtte hálójában függő állat. A kultúrát tekintem ennek a hálónak, elemzését pedig éppen emiatt nem törvénykereső kísérleti tudománynak, hanem a jelentés nyomába szegődő értelmező tudománynak tartom." , AZ antropológia az, amit az antropológusok csinálnak" — állították olyan neves antropológusok, mint Meyer Fortes”® és James L. Peacock.?" Ez az első ránézésre semmitmondó kijelentés valójában rámutat e tudományág lényegére: az antropológiai szemléletre, az antropológiai kutatás és értelmezés módszerére. Ennek tudományosságát a 210
