Oldal 223 [223]
OCR
megfelelő liberális, vagy nemzetinek — maga, vagy mások által annak definiált — megfelelő hazafias) kollektív tudatot formál. A kérdés, hogy mennyiben érdekli a fiatalokat a történelem, és milyen szerepet játszanak a hagyományos (szakkönyvek, ismeretterjesztő folyóiratok, középiskolai oktatás) és nem hagyományos (internetes podcastok, videók, wikipedia) csatornák az identitásuk formálásában." Egy 2014. évi kutatás szerint a fiatalok érdeklődőek, de tajékozatlanok: ,,A fő kérdésekre kvantitatív és kvalitatív módszerekkel keresték a választ. Kérdőívvel 1204, 18 és 30 év közötti magyarországi lakost (reprezentálva az országot településtípus, régió, nem és iskolai végzettség szerint) kérdeztek meg. Emellett két fókuszcsoportos interjút szerveztek összesen 15 fő részvételével. Az egyik csoport 18 és 32 éves kor közötti, legalább érettségivel rendelkező, de különböző képzettségi szintű fiatalokból állt. A másik csoportba olyan személyek kerültek, akik "véleményvezérként" (pedagógus, újságíró, egyetemi oktató, művelődésszervező, turisztikai szakember) lépnek vagy léphetnek fel az adott témákban. (...) A kulturális örökséget a megkérdezettek 61%-a nagyon fontosnak, míg 30%-a inkább fontosnak ítélte, mindössze 6% szerint inkább nem és 2% szerint egyáltalán nem fontos. A reprezentatív minta eredményei azt mutatják, hogy a hazai fiatalok háromnegyede érdeklődik a magyar történelem iránt, a megkérdezetteknek pedig mindössze 5%-a mondta, hogy egyáltalán nem érdekli az." Tehát valamiféle, szinte mérhetetlen, és a szerző szerint kétes generikus funkciót sikerült megállapítani, ugyanakkor a többi funkciótípussal sem jobb a helyzet. Mi az elvárt funkció a történelemmel szemben? Lényegében az, hogy megfeleljen a vevő világnézetének. Így Magyarországon kettévált az egyes személyek és események értelmezése. Érdemes megnézni például a 16-17. századi történelmi szereplőket, mint Szapolyai János, György barát, Bocskai István, Bethlen Gábor, Thököly Imre etc. A befogadók értelmezésének két legszélső értéke (nyilván vannak köztes értékek is): árulók, akik a magyar király ellen török szövetségben léptek fel — vagy hazafiak, akik harcoltak az elnyomó Habsburg-uralommal szemben. A 20. századi eseményekkel és személyekkel kapcsolatban még mélyebb az értelmezések közötti szakadék. !! A történelem kiterjesztett funkcióján szintén hosszas vita folyik idehaza; a kulcsszó az , érdekes": hogyan, miként lehet szakmailag színvonalas narratívát írni érdekesen a nagyközönség számára. A másik oldalról nézve szinte érthetetlen, hogy miként vált a hazai szaktudományosság számára az olvasható, izgalmas, ismeretterjesztő stílus a tudománytalanság szimbólumává. Mi lehetne a történelem mint narratíva potenciális többlete? Azt hiszem, semmi. Ahhoz, hogy a történelmi termék, sikeres és eladható legyen, nem benne önmagában, hanem a környezetben kell keresni a megoldást. Ennek megfelelően érdemes lesz megvizsgálni a külső környezetet. De előbb következzék a sok megválaszolhatatlan kérdés között a legfontosabb: milyen a jó minőségű történelem? Talán az első válasz, ami bárki eszébe jut, az a , hiteles" szó. Nem mindegy viszont, hogy a kifejezés mit jelent: sokak számára azt, hogy objektív, de mivel a fenti gondolatmenet alapján ez kizárt, más megoldást kell keresni. Ezért fogadjuk el, hogy a történelmi terméket előállító személy (nem feltétlenül történész 223
