Oldal 239 [239]
OCR
Szontagh Gusztáv (Forrás: Nemzeti Portrétár) Mindezek fényében válik érthetővé, hogy az 1868-as nemzetiségi törvény megalkotását megelőző élénk politikai viták során, amelyek az 1861-es országgyűlésen elkezdődnek, majd az 1865—68-as országgyűlésen folytatódnak, mellékszálon pedig az 1863-ban Nagyszebenben összeült erdélyi tartománygyűlés előkészítése során is folytak, miért irányult megkülönböztetett figyelem a nemzet, nemzetiség és jelzős szerkezeteikben testet öltő terminológiai szembenállásra. Az országgyűlési vita során elhangzott érvek és a szavazás végkimenetelének áttekintésével egyúttal érdekes törésvonalra derül fény. A magyar politikai elit által kidolgozott többségi törvényjavaslat mellett tette le ugyanis a voksát számos, magát deklaráltan nem magyarként meghatározó felszólaló. Köztük a szlovák Stefanidesz Henrik, aki kijelentette, hogy , minden, az országban létező nemzetiséget a magyar nemzet kiegészítő részének tekintek”.* Vagy a bunyevác Czorda Bódog, aki azt nyomatékosította, hogy , egy politikai nemzetnél többet e hazában el nem ismerhetek"." De még a máramarosi románokat képviselő Papp Simon is akként nyilatkozott szülőföldje lakói nevében, hogy , inkább megmagyaro239
