Stranica 253 [253]
OCR
szociográfiai irodalmat, amely néhány évtized múlva a népi írók mozgalmában jelentkezett újra.!? Az amerikai agrármozgalom nyitott volt a munkásság felé (követelték például a nyolcórás munkaidőt). Feltételezhető, hogy ha elég idő maradt volna számára, Károlyi is megtette volna ezt a lépést. Már csupán azért is, hogy az ugyancsak az együttműködés, szolidaritás elvén alapuló szocialista és szociáldemokrata munkásmozgalom terjedését megakadályozza. Az amerikai agrárpopulisták és magyar újkonzervatívok bizalmatlanul kezelték a vároSi középrétegeket, a polgárságot, amelyet , idegennek" tekintettek, és velük szemben a középosztály utánpótlását a falvak népében találták meg. Részben ezzel a város iránti bizalmatlan attitűddel, részben a gazdasági érvekkel függött össze a bevándorlás korlátozásának követelése: az Egyesült Államokban ez főleg a katolikusokat sújtotta." Magyarországon a szövetkezetek nem is oly leplezetlenül a parasztoknak kölcsönző, főleg zsidó helyi kiskereskedőkre mértek csapást. Az agrárius mozgalom maga nem volt direkt antiszemita, de a mozgalom hátországáról, valamint a szövetkezetek irányításában részt vállaló falusi értelmiségiek egy részének attitűdjéről ez már nem jelenthető ki teljes bizonyossággal. Sajnos az amerikai agrárpopulizmus és újkonzervativizmus leszűkítő nemzetképe és kapitalizmuskritikája nemcsak a baloldal, hanem a későbbiek során a szélsőjobboldal számára is muníciót biztosított, még ha nem is ebben áll történelmi jelentőségük. Konklúzió Mind a 19. század végi Magyarországon, mind a korabeli Egyesült Államokban sokan féltették a társadalom alapjának tekintett mezőgazdasági népességet a hirtelen változásoktól. A korban a szövetkezeti mozgalom tűnt alkalmasnak arra, hogy széles agrártömegek elszegényedését megakadályozza. A századvégi magyar újkonzervativizmus eszméit francia és német mintákból merítette, de sok rokon vonás mutatható ki az amerikai agrárpopulizmussal is. A magyar eszmetörténet jövőbeli feladata, hogy föltárja az újkonzervativizmus és a többi korabeli eszmeáramlat nemzetközi kontextusát. 2019. 07. 07. 1. Szabó Miklós: Az újkonzervativizmus és a jobboldali radikalizmus története (1867-1918). Budapest, 2003. 126. 2. Gyurgyák János: Ezzé lett magyar hazátok. A magyar nemzeteszme és nacionalizmus története. Budapest, 2007. 134. 3. Kevéssé ismert, hogy a szociológia tudománya éppúgy, mint a szövetkezeti eszme, amelyet később konzervatívok is fölkaroltak, sokat köszönhet az utópisztikus gondolkodóknak. A franciaországi szövetkezetek atyja, Pierre Guillaume Le Play maga is annak a Saint- Simonnak volt a tanítványa, akit Marx az , utópisztikus szocialisták" közé sorolt. Az arisztokrata származású Saint-Simon 253
