Stranica 307 [307]
OCR
ként kell meghatároznunk. A természet egy hatalmas, komplex, organikus rendszer, amelynek törvényei bizonyos mértékben érvényesek az emberi alrendszerekre, a társadalomra és a gazdaságra is.! Tehát alkalmazkodni, illetve igazodni kell a létfenntartó főrendszerhez. A bioszférában minden élőlény törvénye a túlélés, azaz lét- és fajfenntartás: gondoskodni saját és utódai életének biztonságáról, élelmet és más természeti erőforrásokat gyűjteni, termelni és felhalmozni. Az emberi létezés egyik lényege tehát a természet használata, amelynek azonban vannak következményei. Történelmünk annak a stratégiának a története is, hogy milyen módon és milyen mértékben sikerül összeegyeztetni a népesség számát, fogyasztását, életmódját a rendelkezésre álló természeti erőforrásokkal, és milyen módon lehet szabályozni a népesedési folyamatokat úgy, hogy a népesség nagysága és az általa alkalmazott technológiák ne kockáztassák, ne lépjék át a természet eltartó képességének határát. A politika számára ez mindig is alapvető feladat volt, mivel a nyomorgó tömegek elégedetlensége a hatalmat veszélyeztette. Mivel megfelelő mennyiségű élelemről és erőforrásról kellett gondoskodni, ezért a népesedési folyamatok hatással voltak és vannak a gazdasági, társadalmi és tudományos fejlődésre is. A népességnövekedés és a népességrobbanás lényege, hogy az ember — a bioszféra egy élőlénye — a tudása alkalmazásával kiemelt helyzetbe hozza önmagát, ezért nagyobb erőforráskészlettel rendelkezik, mint amennyi a , csupasz majomnak" jutna. Az erőforrástöbblet a népesség növekedését eredményezi, amely még több erőforrást igényel. Ez az öngerjesztő folyamat azonban feléli nemcsak az ember számára szükséges, hanem más fajok létfenntartó erőforrásait is. A szabályozás nélküli népességnövekedés exponenciális és a források felélése következtében a népesség jelentős része elpusztul. A történelem során ez többször megtörtént, azonban a társadalmak nagy része képes volt a helyzetet kezelni: elvándorlás, kivándorlás, gyarmatosítás vagy erőforrás-behozatal révén, illetve a termelési technológia fejlesztésének lehetőségeivel. A jelenlegi, ,,természetellenesen" felduzzadt népesség gazdasági tevékenysége és fogyasztása akkora hatást fejt ki a földi ökoszisztémákra és klímára, valamint önmagára, hogy kockáztatja a mai értelemben vett civilizáció létét. Az ember biológiai lény és a természet része, de tudattal rendelkezik és ezért természetellenes abban az értelemben, hogy képes a természeti korlátokat módosítani, megváltoztatni, illetve a természet törvényei ellenében gazdálkodni. A jelenlegi termelési rendszerek és technológiák nem azonos modell szerint működnek, mint a természet — máshogyan fogalmazva: nem illeszkednek, nem kompatibilisek egymással. Modern gazdaságunk termelési technológiája az evolúció trendjeivel ellentétes módon avatkozik be a természet életébe, rendjébe, amely következtében megváltozik az ökológiai rendszerek természetes, dinamikus egyensúlyi állapota. Mivel a termelés egyre intenzívebb formákat ölt, a természetnek napjainkban már nincs lehetősége a teljes és folyamatos regenerálódásra és , természetes" evolúciójára. A természet ugyan képes regenerálódni, újabb egyensúlyi állapotot felvenni, azonban ennek vannak határai. 307
