Stranica 19 [19]
OCR
ban előkelő helyen álló évkönyvek azonban eliutottak Raiororszdaba is. és itt ReaensB uzafranza are excorned arcubuf diigqum wcearű teruf ux pcmieri pottic Cöminuf eni mane pul ars Rue ob feffaf ex pugnaye urbef neferum Pag: nan ace pcarrencabuf equaf ar ége darab, S spe Oa fugam fmulamr- Nex pugnare din pot far: ( ererű mol and: forertc—- fiquanref Em peat tuf tana cop ftucranna fer Plerug. m ipfo ardore cerzaminut p fia deferanv-: Ac paulo poft pug et fuga reperame ve urm maxime ueiffe ze puref. cunc tibi diferrm fubeunds fir Quorum pugna quo cszerfgemabufimnfi Tara ca ec pepreufoftor- Lazer bora ezbrrzzrormű confüdtű boc una in cer é.quodift mfilibug ale fagiraf ncounny Nur non bomsn fedbe Luarum more- Carrubur fiqurlé or fama € crac nefeurcmuy- fanquanem bibum- ( orda hommum quof capsunc— porriculact dundemrefnehmtpre metho deuoranc~ Nulla miferacione flettunz nulls precaf unfeenbuf. comouernr Cap dion uf adune€ ferro cxdunc S upsllofire media: Tt eanfiftere ac collogin folenr: CVS ér ae tér u0f fuof egurarc- ex fagrrtare maga imduftra jd átvett és eredeti olvasóját és költött szájába, Biiszkelel s a classicusokett helyekkel, majd :g munkáját, melyhelyütt bombaszidő és hízelkedő ; önkívületbe hozza. nellett is jól jelleyos fordulatok a résénél mindíg isszéles látókörű író; élezelédései is taláa szájhagyomány, is; de diplomatiai , hogy adatainak nagyarokra vonatészét is hallomás ia ostrománál írott pontos dátumot ad, kása. Nehány apsben ír: a morvák ső augsburgi csaről, a merseburgi áliai kalandról és noha Dűndliker és atainak szavahihedrák, velük szemhogy — eltekintve , a melyek ugyan Inck, eltekintve tohány mondai részhelyes értesítéseeteinek hitelessége ror még a vezérek b Dursac, Taxis, yes ismeretéről tesz alelt futás, a hír6s nyílazás vesze felszólítására a 958—962 évek közt írta Kortörténetet akart írni, saját korának megírását azonban püspökké történt kinevezése következtében nem fejezhette be s műve csonka maradt. De így is igen érdekes és becses alkotás, Köpke azt írta róla: sunt ei mores et indoles scribendi quasi fundamenta, ita uf e libro mores aucforis, e mo delmeit jellemzi, és mikor a merseburgi űtközetnél kiemeli, hogy a győzelem a német hadsor témér összetartásának volt köszönhető. Legrégibb kezirata, — melyből hasonmásunk is való, — a műncheni kir, könyvtár 6388. számú, még a X, századból származó codexe, melyet Liutprand kezeírásá
