Stranica 47 [47]
OCR
rozédik, Az új műveltségi tárgyakkal és fogalmakkal való megismerkedés alkalméval rendesen meghonosodik az illető tárgyak és fogalmak neve is. Tehát a szavak jövevény-voltából általában jogosan következtethetjük azt, hogy a nép az illető. tárgyakat és fogalmakat más néptől, még pedig ettől meg ettől vette át Altalában, mondom; de nem fiabad ezt kivétel nélkül minden szóátvételből következtetni, mert az is köztudomású dolog, hogy idegen szavakat szükség nélkül is vesznek át, s megtörténik, hogy az ilyen idegen szó kiszorítja a használatból az eredetit, Abból pl. hogy a szakáll török jövevényszó, naivság volna azt következtetni, hogy a magyarok a törökökkel való érintkezésük előtt nem is merték a szakállat. De mármost azt kérdezhetné valaki: hogyha a szavak átvett volta nem bizonyítja kétségtelenül az illető tárgyak és fogalmak átvett voltát, tehát korábbi meg nem létét, hogyan merünk be őtal.(29) De a nyelv fanúsága szerint ők már a vogul-osztjákságtól való különválásuk előtt hálóval is halásztak s később a törököktől megtanulták a tökéletesebb szerkezetű gyalom használatát is. segédeszközük szintén már a vogul-osztjdkokkal való együtt-élésük korában a hajó volt, a mely eredetileg kisebb vízenfutó készséget, csónakot jelentett, Vadáfzati készletükhöz tartozott a tegez is, a melynek neve az ugor (azaz magyar-vogul-osztják) nyelvegység korából való, továbbá a tőr (fogótőr), a mely török eredetű. A vadász kísérője és segítőtársa az eb, nevezetesen az agár és a kopó volt, (A kutya már az ős-finnugoroknak is háziállatjuk volt; régi nevének maradványa a fene szó.) Valószínű, hogy a régi magyaroknál is dívott a lovas vadá Halászati szat, a melynek az emléke mai napig-is él a vogul népköltészetben, (30) lés. — Az ős-finnugor népnek a kutyán kívül még egy 2. Állattenyésztés és foldmii kettőhöz liik mégis műveltségtörténeti ket vonni? Erre az a feleletünk, hogy az jállatja volt: a juh. Ehhez a az ugor korban harmadikul a ló járult. Teall Taal erősebb égi hatás egész ágak meghonosításában áll, s ezzel velejár a megfelelő szócsoportok meghonosítása is; ha tehát egész szócsoportok bizonyulnak más nyelvből átvetteknek, akkor a mi következtetéseink erős alapon állanak, A következőkben legnagyobbrészt a nyelvi adatok alapján, de fölhasználva a történelmi és némely ethnologiai adatokat is, vázlatos képét iparkodom megrajzolni a magyarság honfoglalás előtti műveltségének. Természetes dolog, hogy e helyütt nem terjeszthetem elő az egész tudományos apparátust, hanem csak az eredményekre szoritkozom, (28) 1. Halászat és vadászat, — Az ős-finnugorok halászattal és vadászattal szerezték meg életszükségleteiket, A hal, az íj, az ideg (íj-ideg) és a nyil ős-finnugor szavak, A legrégibb halász-eszközök, a meIyeknek az emlékét a nyelv megőrizte, a hal útját elálló rekesztékek: a fal és a vész (vejsze), továbbá a későbbi horognak kezdetleges megelőzője, az ág voltak. (E szó finn és lapp megfelelőinek jelentése:
