Oldal 51 [51]
OCR
Bizek a dirhemeket ismét a ruszoknak és szlávoknak adják, mert ezek a népek Portékáikat csakis ilyen pénzért árulják. A magyarok. A besenyők és eszegel bolgárok földje közt fekszik a magyarok első határa. A magyarok turk fajbelick. Fejedelmök 20,000 lovassal indul ki hadjáratra. Kendeh-nek tölti el, halászgatva; az ott tartózkodás tél idején nekik alkalmasabb. A magyarok tartománya fában és vizekben bővelkedő, talaja nedves. Sok szántóföldjük van. A velük szomszédos szláv-fajú népek felett uralkodnak s őket termékekből álló nehéz adókkal terhelik. Ezeket, ha egyszer hatalmukba kerítették, rabszolgáiknak tekintik. A magyarok tűzimádók. A szlávokat meg hivatik és ez a név főkirá czíme, mert annak a férfiúnak, ki felettök (tényleg) uralkodik, neve (czime) dsila. Minden magyar a dsila szavára hallgat, s támadást és védelmet s más ügyeket érdeklő parancsainak engedelmeskedik. Sátraik vannak s oda mennek, hol a és több fű kis i a a rumi (görög) birodalom egyik kikötő helyére mennek, mely Karkh-nak mondatik. Mondják, hogy a kazarok a megelőző időben félelemből a magyarok s más velök határos népek berohanásaitól, magukat köA midőn a magyarok rab nilkozik. Tartományuk kiterjedt; egyik határukat a Fekete-tenger alkotja s ebbe két folyam szakad. Az egyik nagyobb a Dsaihunnál, s e folyamok közt laknak. Télvíz idején, a ki ezen folyók valamelyikének közelében lakik, e folyóhoz húzódik s a telet partjain szolgáikkal Karkh elé érkeznek, a rumiak (görögök) eléjökbe jönnek s vásárt csinálnak velök. A magyarok rabszolgáikat nekik átadják s eserében bizánczi (rumi) aranyszöveteket, színes gyapjúszőnyegeket és más rumi (görög) árúkat kapnak . . »
