Stranica 95 [95]
OCR
2. Velencze, 607 óta köztársaság, 871 óta ország északkeleti részén feküdt. Fővárosa önálló állam. 899 június 29-ikén belvárosa 4 Barcinona (Barcellona). (a Rialto) alól csak bajosan tudta vissza 12, Navarra a Pireneusok nyugati ágaverni a magyarok támadását zatai és az oczeán közt herczegségből 9053. Az Egyházi-állam (Patrimonium Sancti Petri) 755 óta a pápák világi birtoka; teriilete mintegy 40—45,000 [1-km. Fővárosa ben lett királyság. Fővárosa Pampilona. 13. Asturia királyságot a kordovai emírség s két oldalon a tenger közt 718-ban Róma. Pelagius (Pelajo) alapította. Legnagyobb 4. Beneventum, 571 óta független her- (mintegy 135,000 CI km.) terjedelmét Árpád ezegség. kortársának, III. Alfonznak idejében érte 5. Capua herezegség Beneventumtól 839- el, Déli szomszédai: az arabok ellen, folyben vált külön. Legnagyobb városa Neapolis (Nápoly) volt. 6. Salerno, 839-ben Beneventumból alaton kellett küzdenie. Fővárosa Orvieto (Ovetum). Mindent összevéve, a román (latin) népekkult herczegség. z nek mintegy 960,000 [1 km. területen 13 fiig7. Amalfi kereskedelmi köztársaságot Argetlen országuk volt s Európának egy tizedpad idejében (892—908.) Mansus Fasulus fi része hozzájuk tartozott. lország többi uralkodtak. A kordovai emirség volt Eur pában egyetlen hatalmas birodalmuk. Alapját 7n július 19-én a vádi bekkai (xeres családja herczegi czímmel kori részt Itália déli része Sardiniaval a görög császársághoz, Sicilia pedig az Aghlabitak afrikai arab birodalmahoz tartozott, Itdlia északnyugati szomszédja a két Bur- de la fronterai) diadallal vetették meg s a nyugati gótok rovására folytonosan terjesztették. 756-ban J. Abderrámán függetlenné 48 tette a bagdadi kalifaságtól, Arpad kord- | ban Mundhir, majd Abdallah emirek ellen az ország nyilt lázadásban állt, a minek © gundia volt, melyet a magyarok a tizedik század első felében gyakran fölvertek. 8. Burgundia Cisjurana, vagyis Arelate, a mai Francziaország délkeleti részén feküdt és 879. október 15-én alakult külön kírálysággá. Fővárosa Arelate. az volt az oka, hogy szabadelvű, bölcs és 9. Felsé-Burgundia (Burgundia Transju- türelmes emirek sem tudták kibékíteni a rana) 889-ben a másik Burgundíától fiig- mohammedánt a kereszténynyel, az arabot getlen kírálysággá alakult. Magában foglalta a Franche-Comtét, a mai Svájcznak a nyugati góttal. A legélénkebb városi élet abban az időben Európában a kordovai a Reusstól nyugatra eső részét, Wallist és emirség területén volt. A fővárosnak: Kordovának lakossága számát egy millióra becsülték. Nagyságra, fényre az egész világon csak Bagdad múlta felül. A Földközi-tenger szigetei közül Corsica, Sardinia, Sicilia és Malta az Aghlabitak és Kréta a Tulunidak afrikai arab birodalmaihoz tartozik. Európából s az egykori római birodalombdl tehát majdnem jó darabon Savoyát. Fővárosa Geneva. (A mai Geneve vagy Genf.) A két Burgundia kisebbitette, ellenben Flandria és Brabant növelte a szomszédos Francziaország területét. 10. Francziaország a mainál majdnem ( 45.000 E km.-rel volt kisebb. 888-ban Eudes (Odó) gróf alatt kivalt a frank birodalomból s külön nemzeti kírálysággá alakult Királya 898929. 912-ben Normandiát hűbérül engedte át a 500,000 El km. három arab hatalmasság kezén volt. zt Karoly volt, a ki A germánok államai jobbadan a római birodalom határain kívül alakultak meg, s örökségül mégis a germánok követelték manormánoknak. Orszagat, egyebek közt, a magyarok pusztításaítól sem tudta megvéguknak a római császárság eszméjét. 1 Anglia a régi klasszikus talajon ala- | kult újra 878-ban, mikor a hét évtized óta “= un. A barcellonai örgrófság 888-ban el- pusztító normánok ellen Alfréd kírály megszakadt Francziaországtól, A mai Spanyol- kezdte szabadságharczát. A norman hódídeni. Az ország tarka néprajzi viszonyai gátolták az igazi egységet, A főváros Páris volt.
