Stranica 101 [101]
OCR
nyzat jogaihoz. A negyedik nagyhatalom, a kordovai emirség, a mohammedánok egyházi és világi törvényeit a Koránban kereste és semmit sem törődött a nép akaratával. Az ötös Német- vagy Keleti Frankország. szintén Nagy Károly kormány-rendszerének is: lehet-e zárkozottsággal vádolni a középkort? Az Európa közepén a kilenczedik század második felében történt összes államalakuül csak Magyarországé az igazán új és eredeti: a többi csupán átalakulás, még pedig helyváltoztatás nélkül. Magyarorfjág lások s pár éve alatt még nem is gondolhatott újabb rendszerre, A hatodik helyre Magyarország került. Kisebb volt hazánknál Norvégország, Svédország, sét — csupán európai birtokait tekintve — a hatalmas Görög-császárság is. Olasz- és Angolország pedig, melyeknek európai terjedelme most megközelíti hazánkét, ennek akkor kétötödét sem tette. A IX. században délről az arabok, középiitt a magyarok, északról a normánok mozgolódásai teremtettek új helyzetet. De különbség van ebben a mozgalomban, Az araboknál megkezdődött a részekre való bomlás és Európára csak Afrikán kereszfil tudtak hatni, Erősen hatottak rá s a Földközi-tenger partvidéke nagyobb részének saját jellegöket adták. Úgy, mint a normánok az Északi- s a Keleti-tenger Csakhogy Skandináviában és Jütlandban alapított országaik s oczeáni partjának. szigeteik, amerikai gyarmataik úgyszólván kiestek a népáradatok útjából. Európa belsejében alapított államaik a műveltség s politikai élet tényezői lettek, de elveszett bennök maguknak az országalapítóknak egyénisége, nemzeti jellege. Mint az arabok, ők is Európán kívül keresték hatalmuk súlypontját. Ez az Európán kívül való helyezkedés öknél, kiket főképen a bolgárok kényszerítettek rá, hogy államéletők föltételeit inkább Ázsiában keressék; sőt mutatkozik a kozároknál is, a kik nem mutatkozik a bírtak szakítani ázsiai hagyomanyaikkal. Ha rajtuk áll, belső tengerré teszik a Kaspitavat, Mintha végzete volna a Szármátasíkságnak és a Balkánnak, hogy államai egyszerre két földrészhez tartozzanak! De ha Árpád korának legalább négy olyan állama van, mely az óvilág többi részére is kiterjed, sőt keresi ezt az érintkezést egy még ösmeretlen új földrészszel, Amerikával másik fontos következése, hogy ismét egybe kapcsolta a turániakat, kiknek a mai Magyarország banodáig csak egyes (avar, bolgár) országocskáik voltak. Mostantól fogva az északi szélesség 43— 58. s a keleti hosszúság 15—60. foka közt Európában, — a besenyőkön és úzokon at tömegben egymás mellé a turániak három hatalmas birodalma: Magyar-, Kozár- és Bolgárország. Árpád korában tehát Európának az árja és sémi hatáson kívül a turánival is számolnia kellett. URÓPA MŰVELTSÉGE, Alkotmány tekintetében Európa turáni népeinek a kozdrok adtak példát; őket követte Árpád. Az ő korában élt Bölcs Lcó görög császár, a ki a Bazilika átdolgozott hatvan könyvét tette Justinianus codexe helyett birodalma törvénykönyvévé s vele zsarnoksággá fokozta az önkényuralmat. Rollo, Normandia törvényhozója, már belátta, hogy személyes erejét nem teheti az állam alapjává. Alfréd angol király a hézagos, darabos Aelfrédas démesban egységes igazságszolgáltatásra törekedett. Ulfliot csak valamivel később (924.) lépett föl mint Izland törvényhozója, De melyik európai nemzet dicsekedhetik vele, hogy már föllépése első rof-nak: k ne vezzék, mint Bölcs Leó császár nevezte a magyart? Katonaság tekintetét dig tör a zsekben, mint legnagyobb taktikai egységekben szervezve jött be. Szervezete és taktikája ki mőségéről ugyancsak Leó császár bőven EST : «may pedíg arab írók más lettek Európa tanít. turáni népek lovasságát is magasztalják. A kozárok első törzse 10,000 lovast és
