Oldal 136 [136]
OCR
. S lakók menedékhelyei. A magyarság ezeket elfoglalta és mint fontos helyeket ezután is 0 bírta, Az alföldi nagy síkságon az ország beli magyarság német, francziaországi, és olaszföldi hadjárataiból hozott magával, mae E pénzek legtöbbször át vannak lyukasztva, szervezetének e helyek maradtak azután is : goczpontjai. Ily helyeken mar némi biztonsággal remélhetjük a honfoglalók hagyat tanuságul arra, hogy a harczos öltönyén hordta, mintegy emlékül vagy épen kitűn tető jelzésiil arra nézve, hogy messzi kakát magában foglaló kultur-réteget. landozásokban volt része. A dunántúli vidéken a rómaiak idejéből Lovával, hű társával temették el a vitézt. Nem igen lakta hazánkat azokban az idők- / maradt épített városok és az avarok telepei voltak a megszálló főpontok, az ország ben más nép, melynek vitézei paripájukkal rendezésében a góczpontok, az állami és együtt szállottak volna sírba, csak a magyar. / egyházi közigazgatás székhelyei. Ily helye- És ha kellene még bizonyíték arra, hogy a ken sokat remélhetne a kutató a talaj réte- lovas sírok az ősökéi voltak, megtanítanak 7 geiben; de a valóság szerint csak ritkán reá a sírokban lelt kardok, nyilak, gere- Jé §, nyilhatnak meg ezek, mert legtöbb helyütt sok méternyi lerakodás borítja az ős mult emlékeit rejtő réteget. Rajta állanak a római lyek, melyekről Bölcs Leo is sz6l és megtanítanak az ékszerek, melyeknek java része olyannyira mások, mint minden egyéb ide való nép ékszerei; de nemcsak mások, hanem sajátos jellegiikkel oda utalnak a Ke műveltség utódjai gyanánt a modern vá- (/ rosok, A honfoglalók egykori telepein nem J59 juthattunk az ősi műveltség tanúságaihoz. letre, a honnan az ősök jöttek. SÍROK és véletlenül szórványosan a föld alá jutott kincsek és holmik AJÁT szállásán tért örök nyugalomra az a vitéz, a ki hazájában adják az ismert hagyaték zömét. halt meg. A sírhelyek tehát szállá P 3 Kivált az érintetlen sírokat becsüli a régész ¢ sokat sejtetnek és minden lovas sír, melyet A\ minden nép őskori műveltségének folismeré- * megnyitunk, az ősi foglalás egy-egy birtosére leghathatósabb támpontokúl. Mert a mit kát jelzi. Ott leltűk a lovas sírokat, a hol az elhunyttal sírjába adtak, az az elhunyté mai nap is legsűrűbb a magyarság, a haza volt, az vele egykorú, azon rajta van az ő legtermékenyebb síkjain. Beregtől kezdve, Abauj, Zemplén, Szabolcs, Bihar, Hajdu, Heves és Borsod, Pest és Csongrád, Bács és a. Torontál, Nógrád, Komárom és Esztergom \yr vagy kortársainak izlése és így a sír az ő ritusával és a mi benne van, a hamisítatlan ) kortanuság erejével bír, Azért is azokra az \ időszakokra, midőn ruhástul, fegyverestül, ékszereivel együtt adták át az elhunytat a földnek, a sírok tartalma legtanulságosabb és Tolna gazdagították lelőhelyeinket. Er kútforrásunk, A szerencsés véletlen már eddig délyből csak egy honfoglaló sírját ismer- 7 is elég tekintélyes számát engedte megismer- fük; a felső vidékről s a Dráván túlról CA sú) nünk a síroknak, S tudásunknak a honfog- ( egyét sem, S lalók emlékeiről e sírok tartalma adja meg " A sírok legtöbbször igen csekély szam a legbiztosabb alapot. De azt kérdezhetjük: hogyan lehetett megállapítani, hogy e sírok vagy külső jelzés nélkül. Biharban az ottani / nem más néptől maradtak, mikor hazánkat földvár közelében leltek sírokat, tanuságul arra, hogy e földvárt a honfoglalók meg- @ szdllottak és birtokba vették. Másutt, mint az őskortól kezdve a magyarság megérkeztéig és azután is oly sokféle nép lakta? A sírokban találtunk IX. és X. századi érmeket, nem egyszer, de az ország leg" különbözőbb helyein foldsott sírokban, Ezek az érmek hol sammanida dírhemek, hol a pilini (Nógrádm.,) Sirmányon és Székesfejérvártt, Kecskeméten meg Gomboson (Bo- A gojeva) alattvalóik soros temetői közepette" ip. találták a honfoglalók sírjait. Tehát e vide- x keken régi idevaló telepek tartoztak szállá- (4 pedig oly denárok, melyeket a vezérek kora
