Stranica 185 [185]
OCR
A lelkes ifjú Vasváry Pal 1848-ban föbb, társával Ó-Budán egy nagyobb templom, romjai között kutatott, melynek hajója fákkal volt benőve, Ma már ezt a romot sem lehet feltalálni. Érdy János 1851. október 27-én a kissingi pusztán, Ó-Buda területének északi részén ásatott, s másnap ugyancsak az ő közbejöttével Schwanfelder pesti polgár saját nyaralója előtt, az itteni malom irányában, a közlegelőn egy kápolna és az ettől délre fekvő falazat alapjait ásatta ki, Érdy azonban nem folytathatta kutatásait, mert egy íly alkalommal a rendőrség elfogatta, mint kincskeresőt. Érdy kutatásaíról az Akadémia Értesítőjében számolt be. A további kutatás eszméje a hazafias ifjúság körében 1860-ban támadt fel újra. Jfi. gróf Nádasdy Ferencz. Thaly Csapó József. Réső Ensel Sándor, Érdy útmutatásai nyomán többször felkerestek Ó-Budát s a Schwanfeldermalom közelében újabb ásatásokat tervez tek, E czélra gyüjtést rendeztek s Vidacs János gépgyáros negyven munkását ajánlotta föl a munkálatokhoz, Julius 15-ikére, tott, — a Vérth-mezét Ó-Budán létezőnek; állította, a (melyen állott volna Fejéregyháza ZA! szóban forgó s a velenczei állami levéltárban örzött oklevél hű másolata a veszprémi püspökség római oklevéltárában legújabban közzé tétetvén, a tévedés kitiint, sjígy az is megállapítható volt, hogy O-Buda hatdraban®Vérth nevű hely sohasem létezett, s agFrakndi által hivatkozott többi okmányok a Fejérvármegyében Vért-Szentgyörgy közelében fekvő Vért pusztára vonatkoznak, A MagyarTudományos Akadémia archaeologiai bizottságának 1869. évi május hó 7-én tartott ülésében jelentették, hogy az óbudai Victoria téglagyár területén a római leletek mellett egy középkori csúcsíves stylii templom maradványai ís kiásattak, s hogy már ki van takarva a szentély, a diadalív s az egyik szárnyoltár alapzata ís. A szentélyben pedig három csontváz találtatott, A bizottság előadóját: Romer Flórist küldte ki, a ki, mint kéziratban hátramaradt naplójából kitiinik, május 13-án, egyetemi tanítványaival együtt ment ki a hely szinére, Junius 3-án újra kint járt, a mikor asárnapra ter volna az ünnepél ásatás, de a rendőrség tüntetésnek minősítette azt és szigortian betiltotta. E mozgalomról ifj. gróf Nádasdy Ferencz és Thaly Kálmán még ugyanez évben külön fiizetben számoltak be; ifj. Réső Ensel Sandor pedig e tárgyról szóló korábbi hirlapi czikkei alapján «Arpad sírja czím alatt 1862ben röpiratot bocsátott ki, melyhez Jankó Jánosnak a Péter-hegy alatti forrásról és a Schwanfelder-malomról, valamint az ott kiásott kis kápolna alapfalairól készített rajzait mellékelte. Ezután ugyancsak a hatvanas években Podhraczky" "József. Rupp Jakab. Knauz is jzot készített a kiásott romok alapjairdl. Ekkor már fel volt takarvaza szentély és a hajó egy negyede, Ugyanakkor egy par arany sodronybél készült és gyöngyökkel díszített árpádkori fülbevalót is találtak, mely a M. N. Muzeumba került, Lerajzolt még ott Rómer egy középkori kőfaragó mester-jegyet is. A romokat Fehér Máriának nevezi, tehát ezt a helyet először ő jelöli meg Fejéregyháza helyéül, Közben, május 27-én kint járt a Schwanfelder-malomnál is, a hol Rupp Jakab, a ki e czélra az archaeologiai bizottságtól százötven forintot kapott, két fiával együtt ásatott. Rómer följegyezte, hogy a kápolna tudományosan e kérdéssel, kik közül a két első szintén a Schwanfelder-malomnál, a harmadik az azóta kiásott római amphitheatrumnál kereste Fejéregyházát, Fraknói Vilmos pedig Mátyás királynak 1480-ban IV. Sixtus pápához írott s alább bővebben tárgyalandó levelének a kamarai levéltárban levő egy hibás lapfalain felül a pi levő gödörben sok faragott építészeti részlet van. Vásárhelyi Géza ugyancsak 1869-ben több-. ször járt a Víctoria-téglagyári ásatásoknál, és gyűjteményébe több XIV. századbeli faragott építészeti műrészletet, gyámkővet és boltgerincz-töredéket, egy XV. századbeli renaissance-stilű párkányrészletet, több darab melyben a evixs szó tévesen Vérth-nek íraharang-töredéket, olvadt harang-fé és vas-bárd töredéket vitt onnan magával.
