Oldal 235 [235]
OCR
dozójaként, költőíleg tar dagabbá, emberileg határozottabbá tenníc, mint elődeinek, sőt utódainak. Költői lehelletével eloszlatnia azt a ködöt, melybe a honfoglaló alakjának körvonalai és belső rajza mind maig burkolóznak, s a melyhez a történelem többé nem férhet. Ez a sejtelem nemcsak Csokonai tehetségének egyik uralkodó, fényes vonásánál fogva merülhet föl bennünk, hanem a korabeli irodalomnak úgyszólván általános felfogásánál fogva is. E felfogás, melyet legélesebben Kazinczy képvisel s a melyre nézve Csokonai is megegyezik vele, a kölbbá és gaz tészet nemzeti hazafias. irányzatosságában, mint általán (re i jelentőségét nem annyira maga lett koltészetiinknek uralkodó motiyumavé. Árpádhoz fordul nemcsak mint kíválóan alkalmas epikus hőshöz, kinek költői hatását nemzeti jelentősége ís támogatja, hanem mint a legalkalmasabbhoz épen ennek a nemzeti érzésnek fölveréstteé és , Horvát Istvánnak, a Széck könyvtár rengeteg tudományú, fékezetlen képzeletű és lobogó hevű custosának tűze jelöli ki ezt a főladatot és lesz epikánknak egy évtizeden át ebben az irányban úgy sugallójává, mint tudós támogatójává, Barátja volt Pázmándi Horvát Endrének. a kit a Fölkelő nemzethez jól csengő és erős hexameterekben írt, s hatféle kiadásban terjedt ódája az 1809-diki insurrectiónak hírű köl kulturális j a nyelv-fej és terjesztés szolgálatában: a maga belső és éberés fölemelkedésében külső ésf A nemzeti lélektől áthatva, ennek mivelődési, főként eszthetikai fejleszérzi és keresi. tésével törekszik a nemzeti erő és élet kibetikai vé avatott, míg a néhány évvel utóbb készült Zirez emlékezetének átadó és lendületes epikai folyama a jövendő «Magyar Vergilíusánaks sejtetett. Horvát István, tüzes ábrándjai közt, benne látja Árpád hivatott énekesét és a pesti fi fi FT l=azonral ke fejtésére alapot vetni. Politikája jellemű. Minden magyar költemény hazakölteA versek nemzeti fias szolgálat, minden jó magyar mény nemzeti haladás. értékét ez a felfogás költői becsökkel, eszthetikai Midőn Arpddban olyan hőst ismer meg, ki egy epikai konhatásukkal méri. czepczió belső sikerének s az egész nemzetre szóló hatásának föltételeit kinálja, ki a magyar epikának valamely hivatott szellem által költői értékben és mágszezőségjren valé folemelésére a képzelh Ik p sabb : természetes elragadtatással siet LSE hódítására, Arpad ép buzdítja, eLegyen az Árpád átka rajtad, ha nem használod szép poétai lelkedet, A nemzeti becsület vezérelje tolladat és minden tetteidet bb A feladat nagyságán és nehézségén szinte megrémült téti plebános eleinte szabadkozik ; de már világosan érzi a félhívás indítékát és czélzatát : egy bizony fő sarok, mely körül a munkának a szívre dolgozó hatását forgatni lehet és kell.» Árpádot a költői érzés és képzelet kohójából a nemzet lelke hívja segítségeül. Mikor a közl «Az egésznek az a pontra néző a sikere a nemzeti szellem diadala lesz. Ennek a nemzeti szellemnek, az irodalmi felfogás szerint, a kor viszonyaihoz képest, a múzsák a legt bb és legalt bb pító ez uj f eszméje, csak kevesek lelkében, megalakul, hogy az egész magyar klasszikai á legyen, habár világosan éposz vezérgondol {64 bb J A múzsák, kik Csokonai tervvázlatában Sárospatakon laknak s itt készöntik a honfoglaló Árpádot, majd magyar éneklésre kérnek az istentől engedelmet; a végzet kilencz századig ellenséges írántok, de a tizediknek táplálói. : kos ők előre éneklik sa magyarok istenének dicsőségét, Ez a költői politika fejlődik, alakul tovább a mult század első negyedében, mikor a borongó, majd háborgó nemzeti érzés elején 194 az 1817-ben támad fel halottaiból a Zrinyiász és születik Arany János, Árpád nemcsak költői tárgy többé, hanem hazafiúi programm, mely a költészet fényével a sötétségben világítani és tűzével a zord kietlenben gyújtani hívatott. A sötétségben és kietlenben ! Mert az új felfogást és törekvést a kézviszonyok érlelték. A múlt századnak első kényuralmát nyögtük, melyet Ferencz császár nevével szoktunk feta Az alot félretétele, közszab 1! g. y nemzeti
