Skip to main content
mobile

Heritázs

  • Search
  • Collections
Englishen
  • Magyarhu
  • Српскиsr
  • Serbo-Croatiansh
LoginRegister
  • Volume Overview
  • Page
  • Text
  • Metadata
  • Clipping
Preview
vis_000001/0000

Árpád

  • Preview
  • Show Metadata
  • Show Permalink
Total Pages
467
Collection
Magyar történelmi könyvek
vis_000001/0249
  • Volume Overview
  • Page
  • Text
  • Metadata
  • Clipping
Page 250 [250]
  • Preview
  • Show Permalink
  • JPG
  • TIFF
  • Prev
  • Next
vis_000001/0249

OCR

veszi Magyarország földjét. Lehet, hogy őt ábrázolja az a fiatal férfi is, ki a vérszerződés képén a vezérek csoportjának szélén áll. A birtokbavétel képén Árpád körülbelül negyven éves, hatalmas termetű, de szelíd arczú férfi, rövid körszakállal; fején vassapka van, körülkötött kendővel, hajában gyöngydísz; ruhája hosszú, keleties kafrán, széles kendőővvel, vállravetett köpenynyel, mellén igen nagy, kerek, domború boglárszerű csatt; mindkét oldalát egyenes kard verdesi, a jobban látható erős görbületű, mindkettőnek markolata handzsárszerű, vagyis nem bir ellenzővel. Kétségtelen, hogy Geiger volt az első, Árpádot ábrázoló művész, a ki rajzát komoly történeti tanulmányra alapította, Magyarországnak majdnem egész középkori történetéről képeket készítvén, érthető is, hogy nagyobb tanulmányt fordított főladatára, S valóban a történeti és archacologiai kutatás — a mennyiben egyáltalán tud pozitív adatokat szolgáltatni a honfoglaló magyarok. viseletére és fegyverzetére nézve — csak kevés javitanivalét találhat a Geiger rajzain, Ebből a szempontból tehát az ő műve egyúttal az első, melyre a komoly kritika mértéke alkalmazható. Árpád egyéniségére nézve Geiger az életkort jól találta el, mert a honalapító vezér: a krónikák szerint a férfikor delén állott, mikor fejedelemmé választották. A ebőlcs laláskori sírleletek majdnem kívétel nélkül meglehetősen hosszú, kevéssé görbülő, kes a keny kardokat tüntetnek fől, a penge felé megtört vonalú, dén álló markolaton ; leleteket Geiger nem ismerhette még abban rövid ellenzővel a fe de ezeket a síraz időben. A Geiger képeivel kori tekinthető a Kovács Mihály olajfestmény «Arpad fejedelem fölemeltetéses, Tárkányi Béla hagyatékából a szépművészeti múzeumba került, mely a s a pesti műegyesület műlapjaként elterjedvén az országban, ismertté lett és ismertté tette szerzőjét is. ~ Maszák egy, kevéssel a művész halála után közzétett megemlékezésében azt írja, hogy Kovács e képet 1853-ban Egerben festette. A Geiger Árpádképe elkészülésének idejét pontosan megállapítani nem tudom, pedig érdekes volna eldönteni, vajjon Kovács a bécsi művész rajzának befolyása alatt állott-e? Mert nagy eltérések mellett vannak erősen Geigerre emlékeztető vonások is a magyar művész Árpád-alakjában. Ilyen a foltiinden nagy, kerek és domború csatt, mely a kaczagányt összefogja ; ilyen a két kard mely tudtommal csak e két ábrázoláson _ fordul elő. Egyébként a Kovács képe, bár a maga idejében a honi történet hősi emKovácsnál is az egyik handzsár — lékein csüngő hazafiság érzelmeinek megfelelt, a une nyugtalan, nyers szineivel tanácsú és ú rszágszerve: alakjának megfelel az a nyugodt, megnyerő méltóság, mely Árpádot itt kevésbé harcziasnak tünteti föl, mint a legtöbb későbbi ábrázolások, Arcza nem mutat jellegzetes faji typust, mint a többi honfoglaló magyaroké, kikbe Geiger úgy ezen, mint a többi képeken sok oroszos, sőt mongolos vonást ís vegyített. A hajfűrtökbe font gyéngyők alighanem későbbi korok adalékai. Az elől. nyilni nem látszó, bokáig érő, szoknyaszerű kabát, melyet ily hosszúságban Geigernél csak a vezérek viselnek, nehezen egyeztethető össze kiválóan lóratermett s úgyszólván lovon élő nép viseletével, Valószínű tehát, hogy a Biborban született Konstantin császártól leirt öltözet nem egészen ilyen volt, Végül a kardokra nézve ma megállapíthatjuk, hogy a honfog 206 és elr ival nem áll a Geigerének művészi magaslatán. S bár sikerült neki, a a ielet enegugy faji typus szép jelenségeit talán 1 y között épen Arpadja a legjelentéktelenebb alak, a kinek ruházata tarka dísze sem kélcsőnözhet érdeket. Tudtommal az 1875-ben fiatalon elhunyt" Izsó iklós volt az első, a ki megpróbálta Árpád alakját a képzőművészet másik birodalma: a szobrászat számára is meghódí- _ tani. A szépművészeti múzeum őriz az Izsó " művei között egy 21 cm. magas ferracotta- ~~ szobrocskát, mely egészen vázlatszerű kezelésben mutatja Árpádot, a mint jobbjával a félig kihúzott kard markolatát fogva, jobbra néz és kilép. Fejét nagyon kicsiny, © egyszerű sisak födi, térden alul érő kön-e töse fölött hosszú, bő subát visel; alakja

Structural

Custom

Image Metadata

Image width
1280 px
Image height
1977 px
Image resolution
300 px/inch
Original File Size
882.32 KB
Permalink to jpg
vis_000001/0249.jpg
Permalink to ocr
vis_000001/0249.ocr

Privacy

  • Privacy policies
  • Cookies

  • https://facebook.com/tripont

Website

  • heritazs.hu
  • phaseone.hu
  • tripont.hu
  • tripont.hu/problog

Contact

  • +36 30 462 23 40
  • klinger.gabor@tripont.hu
  • 1131 Budapest,
  • Reitter Ferenc utca 132/J.

  • Copyright © 2023 Tripont Kft.
  • Copyright © 2024 Tripont Kft.

Heritázs

LoginRegister

User login

I forgot my password
  • Search
  • Collections
Englishen
  • Magyarhu
  • Српскиsr
  • Serbo-Croatiansh