Stranica 254 [254]
OCR
zete egyébként nem tér el az újabb ábrázolás hagyományaitól. A millennium alkalmából tudvalevőleg őszszesen nyolcz helyen emelkedtek országos al Deeg) Par : b a munkácsi várban, Puszta nonhalmán, szeren, Zimonynál, a Nyitra melletti Zoborhegyen és a Brassó melletti Czenken, Ezek közül csak a p i emlék | dé jelent sekel bbik Az ezred iy : a budapesti, a enonum prematur in annum» bal inaladé át is tú fontolással készül vén, a hét vezér középre szánt lovas csoportjának főalakját még csak agyagmintá ban Zala mester a műteremben. E mű sok eredeti és érdekes vonást vegyít az Árpád alakjába s azt hiszem, erős benyomást fog tenni a közönségre. A mélyenfekvő szemek valami zord jelleget adnak az arcznak; az alakon azonban, a mint nyergére támasztott buzogánynyal hatalmas ménen ül, rendkívüli nyugalom és méltóság ömlik el. Sajátságos, mennyi festői elem vegyiil épen ebbe a plasztikai műbe: sehol Árpádot és hadi ménjét annyira leplekbe burkolva nem láttuk mint itt. A csótár, sallangok, nyeregtakaró egészen elborítják a lovat, s tömérdek pitykével, gyöngygyel, csüngő fémdíszszel ékeskednek; még a lónak sörényébe és farkába is gyöngyök vannak fonva. Árpád ruhája bokáig ér s alatta lábhegyig sodronypánczél látható, de az alsó karok mezítelenek; a hős hajzatának előre függő varkocsaiba is gyöngydísz fonódik. Zala talán az első művész, a ki a vezérkori sírleleteket ís gondosan tanulany s egyes ré; is vette, de a fegyverzet ábrázolásában nem Tetekben Kanelemb tartotta magát szigorúan azokhoz. Merészen ábrándos alakoknak igérkeznek a kisérő vezérek; némelyiköknek az Árpádénál nagyobb népszerűséget jóslok. Végül még folemlitendének tartom, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter 1901ben és 1902-ben pályázatot írt ki iskoláknak szánt történelmi faliképekre s ezek egyikének tárgyáúl Árpád pajzsra emeltetését jelölte meg. Az első pályázat meddő maradt, a másodiknak alapján az Orsz = tetején találkozunk az Arpad alakjával; a dévényi és czenki oszlop csúcsán látható férfialak Árpádkori v zt ábrázol. A pusztaszeri Árpád Kallós Edétől való, a vezért ülve, térdeire fektetett karddal ábrázolja. Az agyagminta fényképe szerint az arczvonások durvák és közönségesek, de lehet, hogy a végleges kivitelben a szép tehetségű művésznek pzőművé Tanács a Helbing Ferencz művének ítélte oda a díjat,ki sokban eredeti ségre törekedve, értelmesen, a czélnak megfelelő egyszerűséggel s tetszetősen oldotta meg foladatat Az elfogadott karton alapján iskolai falikép még eddig nem készült. tudtommal — E mű megjelenése is alkalmúl szolgál Ik jobban sikerült főladatát megoldania. új kra az Árpád-ábrázolások terén. Ezekről azonban, természetesen, e helyütt
