Skip to main content
mobile

Heritázs

  • Search
  • Collections
Englishen
  • Magyarhu
  • Српскиsr
  • Serbo-Croatiansh
LoginRegister
  • Volume Overview
  • Page
  • Text
  • Metadata
  • Clipping
Preview
vis_000001/0000

Árpád

  • Preview
  • Show Metadata
  • Show Permalink
Total Pages
467
Collection
Magyar történelmi könyvek
vis_000001/0293
  • Volume Overview
  • Page
  • Text
  • Metadata
  • Clipping
Page 294 [294]
  • Preview
  • Show Permalink
  • JPG
  • TIFF
  • Prev
  • Next
vis_000001/0293

OCR

gekre is kiterjedt. De ez a Boleszló nagybátyja volt Boricsnak, a trénkeresének, s így a már ekkor szép hagyományra visszatekintő lengyel-magyar barátság vérengző ellenségeskedéssé fajult II. Béla korában. Alig volt kikerülhető az összeütközés. De a régibb magyar politika mellőzésének is része volt abban, hogy II. Béla a német birodalommal szemben nem őrzi meg a szabad függetlenségnek azt a teljes mértékét, melyet László és Kálmán kivívtak és fentartottak. Boleszló halála után a lengyel birodalom hanyatlik, de JI. Géza még hasznát veszi barátságának az oroszokkal vivott harczokban, mig III. Béla ép ez ügyben ellensége lesz Kázmérnak, az igazságosnak, ki emelte a lengyel hatalmat a XII. század végén. A XIII. században különböző részekre szakad Lengyelország, majdnem úgy, mint Oroszország. Ekkor egységes lengyel politikáról nem lehet szó. A magyar királyok a XIII. században felhasználják az egyes lengyel fejedelmek barátságát, majd diadalmasan avatkoznak a lengyel országrészekért vívott belső harczokba. De ezeknek a harczoknak magyar szempontból már csekélyebb politikai jelentőségük van, mint az előző századok lengyel-magyar érintkezéseinek. Már JJ. István idejében lengyelek és magyarok együtt avatkoznak a szomszéd orosz fejedelmek viszályába. Azóta az orosz harczok hol szétválasztják, hol meg összekapcsolják a két nemzetet. Mert Kálmán idejétől egészen JV. Béla koráig a magyar királyság nem mond le arról a vágyról, hogy tért foglaljon a Kárpátokon túl az orosz földön. Egy politikai alapgondolata van ez irányra és okokra nézve nagyon önböző másfélszá k Az Árpádok tényleges urai akarnak lenni legalább is Halicsnak, a keleti Galicziának. Törekvésők kudarczot vall, különösen azért, mert az oroszok bár egységes állam teremtésére nem volt elég nemzeti érzésük, elég erősek voltak arra, hogy ne tűrjék meg az idegen uralmat. A magyarokat, mint a ró: mai katholiczizmus terjesztőit sem szerették. És az Árpádok mégis folyvást megujítják a véres harczokat Halicsért. Mert Halics elég gazdag tartomány volt, nyugodt birtok247 lása az erőnek forrása lett volna a magyar királyságra nézve. A halicsi kírályság alkalmas lett volna arra is, hogy védelmezze észak-kelet felől Magyarországot. Ez okok: eléggé érthetővé teszik a Halicsért folytatott harcz állhatatosságát. Végre is IV. Béla alatt lecsendesül a harcz, midőn a király a tatárjárás után elhatározta magát arra, hogy a Halicsra vágyó orosz fejedelmeket családjába fogadja. Vejeinek uralma alatt Halics mintegy őrszeme volt Magyarországnak a tatárok ellen, némikép még akkori is, midőn a halicsi fejedelem kénytelen volt meghódolni a tatár khánnak. Bélának veje Leó, Lemberg alapítója, ép az Árpádok kihalásának évében halt meg, s így az Árpádok mindvégig bizonyos hatalmi kapcsolatban maradtak az annyira óhajtott északi szláv fejedelemséggel. Több szerencséje volt az Árpádok ural-i kodó vágyainak a déli szlávok területén. De itt a magyar politika a bizánczi birodalom érdekkörébe ütközött. Az igazi ellentét Bizáncz és Magyarország közt már Salamon korában kezdődik, midőn a magyarok elfoglalták az innenső Szerémséget. Élesítette az ellentétet Horvátország és Dalmáczia elfoglalása. Komnenosz János, Szt.-László veje, Bizáncznak talán legnemesebb lelkű uralkodója, a birodalom régi, határát vissza akarta szerezni, s megindult a véres görög-magyar háború a Szerémség birtokáért. A szerbek, kik Bizáncz ellenségeivel tartottak, a magyarok diadalat óhajtották. I. István a novibazári nagyösszeházaössel. Vak Béla uralkodása alatt Bosznia is elismeri zsupánnak, Urosnak leányát sította Vak Bélával, a trónör a magyar fenhatóságot, mely a boszniai bán önállóságát alig zavarta. Komnenosz Mánuel, János utóda, a magyar hatalom balkáni terjeszkedésének véget akart vetni. Előbb a szerbeket igázza le, azután a makorában II. Géza gyarok ellen fordul; és az s WI. Istvan ellen még véresebb háborúk dúlnak, mint II. István ellen János császár korában. Mánuel a XII. századnak egyik legérdekesebb egyénisége. Inkább hősies lovag, mint nagy hadvezér. Éles-szemű, ravasz államférfiú, de a mellett álmodik éber szem

Structural

Custom

Image Metadata

Image width
1280 px
Image height
1820 px
Image resolution
300 px/inch
Original File Size
708.97 KB
Permalink to jpg
vis_000001/0293.jpg
Permalink to ocr
vis_000001/0293.ocr

Privacy

  • Privacy policies
  • Cookies

  • https://facebook.com/tripont

Website

  • heritazs.hu
  • phaseone.hu
  • tripont.hu
  • tripont.hu/problog

Contact

  • +36 30 462 23 40
  • klinger.gabor@tripont.hu
  • 1131 Budapest,
  • Reitter Ferenc utca 132/J.

  • Copyright © 2023 Tripont Kft.
  • Copyright © 2024 Tripont Kft.

Heritázs

LoginRegister

User login

I forgot my password
  • Search
  • Collections
Englishen
  • Magyarhu
  • Српскиsr
  • Serbo-Croatiansh