Stranica 317 [317]
OCR
tív és törvényk tisztviselőinek kormánya alatt, a kiknek ítéletével ha nincs megelégedve, magához az immár kirdlylya lett fejedelemhez fordul. Kér körülmény azonban mégis kapcsot hoz létre a magyarság s a vdrispdnsdgi szervezet között, Egy intézményszerű s egy másik, személyi momentumokra támaszkodó, Amaz erősb és kötelességet állapít meg; de mert a nemzet életében gyökeredzik, kényszer jellegével ép úgy nem bir, mint az utóbbi, mely esetleges és kinek-kinek fetszésétől függ. Alkalmas hát mind a kettő arra, hogy ne ellenséges szemmel tekintse a magyar az élet köznapi viszonyaiban ránézve teljesen közömbös megyei intézményt addíg se, míg — persze jóval későbben — bele fog lépni. édel hogy a nagyobb megyéknek számosabb tagú, a kisebbeknek kisebb vagy megfogyott számú nemzetségek feleltek meg. Könnyű volt aztán az ily módon beosztott varispanságok hadi mesgyéin belül a szabad ma gyarságnak nemzetségei és ágai szerint / gyülni össze, a várispán mint kírályi hadparancsnok vezérlete ald. De hogy még ez is minél kevesebb sur: lódással járjon, a várispánságok élére István a nemzetségek és ágak vezető elemeit, sok / esetben bizonyára a maga törzsebeli ágak" és nemzetségek fejeit állítá, a kik neki a kezükbe letett hatalomért és a tekintélyes jövedelem fejében szívesen szolgáltak; várispánjai mellé pedíg tisztviselők gyanánt a flav előkelőségeken kívül olyan alkalmas ésszabad magyarokat szemelt ki, a kik mint bE Az i sorstiak a nekik kínálkozó elő ti kapocs a h Erre minden ésszabad magyar köteles s most a királylyá lett fővezér parancsára háború idején a várispán az a csapatvezér, nyőkért, a várbirtokból számukra kihasított földek haszonélvezeteért, önként kiváltak nemzetségeik kötelékéből, Később, mikor ‘rafal kidermborodi a ki körül a éd ágak s g fiai tartoznak. Országvédelmi tekintetben hát a várispán hatósága tilter oportosul jed a kírályi várbirtok határain s megállapitott kerülettel bir. A várispánságok összesége azért az ország területének összesége is. Mivel ban is ágaik és nemzetségeik szerint csoazonban az ősszabadok háborúportosulva szoktak gyülekezni: a királynak legfőbb gondja, hogy a várispánságok hadkiegészítő-területi főlosztása lehetőleg összeessék az egyes nemzetségek megszállta teriilettel, mint ezt csattanós példakép a régi Ujvármegye ís mutatja, mely két egymástól távol eső részből, a hernádmenti Abaújból s a mátraalji Hevesből állott, mert a nagy Aba-nemzetség kétfelé eső bírtokai e kér vármegyerész területén feküdtek. Ez az elv is (és nem csupán sok kisebb királyi birtokszigetnek elszórt volta) magyarázatául szolgálhat annak a körülménynek, hogy az összefüggő egészet képező 4 1 a varszerkezet b kirdly szabadjais lőnek a várszerkezet előkelői la fegyveres várjobbágyság arisztokratai, csaknem mindenben hasonlóak az ős- ( szabad nemeshez. A Sas és waaay € személyt kb 1 véve is | i, az 6sszabadok — hozták a nemesség — t egy töredékét a varmegyével és így léket ütöttek a nemzetségi szervezeten, a nélkül, ( hogy ez a nemzetségek sérelmével esett volna, István azonban még tovább ment, A Nyugat beneficidlis rendszerét utánozva, sokakat a tekintélyesb ősszabadok közül birtokokkal adományozott meg, hogy «miles»-cket (a kiket törvényei lépten-nyomon emlegetnek) mint a flav ajk nevezé őket — vitézeket tarthassanak, söt maga is tartott nagy számban efféle vitézeket, a kik neki a királyi árisp mellett szakgatott ferületű, egymástól a eső részekből álló varispansdgok is keletkeztek. Amazok (katonai) határain belül b nyáztak, míg emezek egyes részeire egymástól területileg tömören együtt tartó nemzetségek ta elszakadt nemzetségek szállottak le. Ép így mondhatjuk azt is, 268 birtokból számukra kik beneficidlis adományokért fegyverrel szolgáltak. : S végre, hogy az elérhetőt betetőzze, törvényeiben a nemzetségi közös birtoklás elvével szemben, szűkebb családi körre szorítva, szabad magántulajdont engedett; a mi mind azon független érzésű elemeknek, a kik királyi szolgálatba lépni nem akar-(
