Stranica 335 [335]
OCR
letek után s a meglevő földrajzi és politikai viszonyok között nincs mit remélnie, Ellenben a nyugati kereszténység feje, Róma, a k bizug Z tositékait ekkor már lerakta ; az uralkodók tekintélyér a királyi koronával emelte; a a ópai államok f népek szellemét a keresztény vallás eszméivel nemesbítette, jólétét növelte, művelődését előbbre vitte. Természetes tehát, hogy Szent-István a keresztény vallás átültetése végett nem a keleti, hanem a nyugati egyházhoz fordult. Egyben — miként Koppány, Gyula és Ajtony esete bizonyítja a pogányságot fegyverrel is kész volt letörni. Szent-Benedek rendje a kereszténység terjesztése s a fársadalom szellemi, erkölcsi és anyagi művelődésének emelése által világtörténelmi jelentőségének ekkor már fisz~ teletet és bizalmat keltő példáit ragyogtatta. Corvey, Fulda, Reichenau és Szent-Gallen teljesen igazolta a Szent-Benedek-rendhez füződő reményeket. Szent-István is örömmel fogadta Szent-Benedek fiait, kik SzentAdalbert nyomán Olasz-, Cseh-, Lengyelés Németországból érkeztek magyar földre. Anasztáz, Asztrik, Brunó, Radla és SzentGellért a magyarországi kereszténység apostolai sorában helyezkednek el. Részökre építi föl Szent-István a Géza fejedelem által kezdeményezett monostort Szent-Márton szülőföldjén, Pannonhalmán, a szent hegyen (Győr várm.), Szent-Márton tiszteletére és Koppánynak Veszprém mellett történt leverése után tizedekkel. Zoboron (Nyitra varm.) Szent-Ipoly, Bakonybélben (Veszprém várm.) Szent-Móricz, Szalavárott (Zala várm.) Szent-Adorján és Pécsváradon (Vasashegy, Baranya varm.) Szentmegajándékozza. a somogyi Ezenkívül Benedek tiszteletére emel monostort a benedekrendieknek, hogy imádságukkal Magyarországra Isten áldását esdjék le; jámbor életőkkel saját boldogságukat alapítsák meg és a magyar nemzet előtt az erény buzdító példájával járjanak; tanításukkal a keresztény vallást terjeszszék ; k Istvan ad: szentírást két kötetben, 4 zsolozsmás könyvet, 5 antiphonariumot, 2 leczgeli könyvet, 6 köny kés és 4 zsoltárkönyvet, 5 gradualét, 2 Szent Benedek-szabályzatot, 2 keresztelő könyvet, 2 glossariumot és 40 szentbeszédet egy kötetben ; 29 misemondó-ruhát, 14 dalmaticat, 18 tunicát, 60 kápát, 27 oltáröltözöt, 29 oltdrabroszt, 4 szék-fakarst, 50 miseinget, 22 superpelliceumot, 10 selyem és 15 más függönyt, 7 ereklyetartó szelenczét, 5 hordozható ol10 olfarszényeget, 9 keresztet, tárt, 4 tömjénezőt, 6 gyertyatartót, 11 kelyhet, 12 medenczét, 4 korsót, 3 ezüst dobozt, 30 stólát és karba-vetőt, A benedekrendi monostorok jog és tekintély dolgában a pannonhalmi az első. Megkapja a monte-cassínói monostor sza badságát ; az apátot a rendtagok szabadon választhatják ; ő magát bármely pűspökkel fölszenteltetheti, szandalban misézhet s a hely tisztelete és szentsége következtében csak ő előtte járhat kápolna ; a szerzetesek meg az egyházi rendeket bárhol és bármely püspöktől fölvehetik. E monostorok lakói a keresztény vallás terjesztésén nemes buzgalommal fáradoztak. Szent-Gellértet Bakonybélből szólítja elő a királyi bizalom a kereszténység szervezésére a nagy magyar Alföldön, Marosvárott. Az ő segítségére, Szent-István rendelete alapján, Pannonhalma négy, Bakonybél, Pécsvárad, Szalavár és Zobor meg két-két szerzetest küld. Közülök heten jól tudnak magyarul és éppen ezért a népnek nagy sikerrel hirdetik a keresztény vallást, Itt is, meg az ország egyéb részeiben is serényen folyik a prédikálás, melynek hatása alatt a magyar nép pogány vallását elhagyja és ked A ván ispűroked k megker yeisp népet tömegesen vezetik keresztvizre. A szent életű király ezenkívül még szervezetről is gondoskodik, mely az ifjú magyar kereszténységet fölnevelje, megerősítse és fentartsa. Megalakítja a püspöki egyék i és ka él sukkal a magyar nemzet lelki életét gondozzák, művelődését szolgálják és anyagi jólétét előmozdítsák. A pécsváradi apátságnak az alapítólevél XV. századi átirata szerint Szentn az gi locsai érsekséggel. Az esztergomi érsekség alá rendeli az egri, győri, pécsi, váczi és veszprémi, a kalocsai alá meg a bihari, csanádi és erdélyi püspökséget.
