Stranica 122 [122]
OCR
SZINES TÁBLÁK A. (Felső sor.) 1—5. Honfoglaláskori harczosok : i. m. csapatvezetők, hadnagyok (1—4.) és fejedelem (5.) oroszlánbőrkaczagánynyal (vy. 6. 26. 1.), a nagy-szentmiklósi edény vitéze (4. tábla, 2.) után rekonstruált pikkelyes pánczélzattal, csakhogy alján a honfoglaláskori leletekből ismert csüngőkkel van ellátva (v. ö. 51, 86, 87.1.), a kard és tegez elhelyezési módjára lL, ao Wola, i. az ijj alakját u. o., a honfoglaláskori kard idomat I. 11. táblán, a paizs alakját I. 17. sz. 5. V. 6. még u. o. a többivel, a csizmát I. 11. Basilius görög császár képén 17. t. 3. sz., a kengyelformat |. 12. táblán. A lószerszámra |. a déloroszországi v—vi. századbeli hunn-szarmata fejedelem képét SZ. 4. tabla 1. sz. a. s a Szasszanidakori királyok képeit 13. t. 6; 14. t. 1. A befont lósörényre I. a nagy-szentmikldsi vitézt 4. t. 2., a befont és gyakran sallangos Idfarkra 4. t. 1—2. ; 13. t. 6. ; 17. t. 8. A lófarkas boncsok használatát nem ugyan a magyarokról, hanem a honfoglalékkal vérrokon bolgérokrél említik. B: (Alsó sor.) 1. Alsébbrangu harczos a kaukázusi burkaval azonos gubaban. 2. Fejedelem. (V. 6. Felső sor 5. sz.) 3—4. Alsébbrangu harczosok, a csészealaku alacsony kerek sisakot I. 14. t. 4. sz., az ősi szkitha-siiveg vii—vin. századbeli altaji turk változatát I. 4. tabla, 6—7. sz. a., a Képes Krónika sz. (V. 6. XII. t.) nálunk egész a xiv. század derekáig fennmaradt, sőt valószinüleg még tovább is. 5. Közönséges paraszt, alföldi kaczagányban. 6. Harczos kun süveggel, gallér nélküli szürrel, melynek díszítésében a népies magyar virágok Szasszanidakori motivumokra vezethetők vissza. V. ö. IV. tábla. B. sor. IN, TONBION. Honfogialaskori magyar ékszerek. A Magyar N. Muzeumban levő eredetiek után. (V. 6. Hampel J. A honfoglalási kor emlékei. Budapest. 1896. Arch. Ért. XIII. 1893. 312323.) A. 1. A galgóczi (Nyitra m.) ezüst lemez, siiveg- vagy tegez (tarsoly-) dísz. (L. Hampel 28—3o. |.) 2. A szolyvai (Bereg m.) eziistlemez, aranynyal futtatva, hátlapján csikószörből készült nemez maradványaival. Lehoczky T., kia szolyvai sirt 1870. fölásatta, a lemezt a holttest fejénél találta, tehát kétségtelenül süvegdísz volt. (Arch. Ért. 1870. III. k. 201. és 1886. VI. 370. Bereg m. monogr. 111. |. Hampel TAG. NA IL) 3. Ezüst boglar, aranyozva, lószerszámdísz. 4. Filles boglar a pilini (Nógrád m.) leletből, aranyozott ezüstből ; lószerszámról csüngött le. (Hampel 13. 1. 1—2.) 5. Aranyozott eziistlemez a pilini leletből, szijvégrdl. (Hampel 13. I. 6—7.) 6. Szijvég aranyozott ezüstből, a törteli (Pest m.) leletbdl. (Hampel 147. I. 8.) 7. Boglar aranyozott ezüstből, a bene-pusztai (Pest m.) leletből, lószerszámdísz. (Hampel 32. I. 2—3.) MAGYARAZATA. 8. Aranyozott ezüstlemez, Jankovich gyűjteményéből. (Hampel 153. I. 4.) 9. Ezüst fülbevaló a galgóczi leletből. (Hampel 27. 1.) ro. Csat, ezüstből, aranyozás nyomaival, a verebi (Fejér m.) leletből. (Hampel 45. |. 5.) rx. Ezüst lemezke aranyozott ezüstből, a benei leletből, lószerszámról. (Hampel 32. I. 8.) 12. Aranylemezke a nagy-teremiai (Torontál m.) leletből, ruhadíszítmény. (Hampel 93 . I. 26—28.) 13. Kerek boglár lószerszámról, aranyozott ezüstből. 14. Csüngő díszítmény aranyozott ezüstből, a nagy-kiiriii (Heyes m.) leletbdl, ruhaszegélyrél. V. 6. III. tabla, A. 5. (Hampel 88. 1. 4.) 15. U. a. a tomorkényi leletből. (Hampel J. 153. |. 14—15.) 16. Boglér aranyozott ezüstből, a nagy-kürüi leletbdl. (Hampel 88. I. 11.) 17. Csörgő sárgarézből, a székesfejérvári leletből, lószerszámról. (Hampel 117. I. 39.) 18. Lemezke, (Hampel 157. I. 4.) 19. Csüngő lemezke ezüstből, a gödöllői (Pest m.) leletből, ruhadíszítmény. (Hampel 51. |. 6.) 20. Kerek boglár, érczkeverékből. (Hampel J. 153. 1. jú ÉS 1-2) az. Szijvégről való lemez ezüstből, niellozás nyomaival, a bene-pusztai (Pest m.) leletből. (Hampel J. 32. I. 1.) 22. Szíjvég aranyozott ezüstből, a pilini (Nógrád m.) leletbol. (Hampel J. 13. |. 13.) Magyar népies és Szasszanidakori viragdiszités. (Huszka J. A székely haz cz. művéből átvéve.) y B. 1—19. Magyar virágok, szür- és subadíszítés. r—16. Perzsa virágdíszítés Szasszanidakori emlékekről. (V. ö. Szöveg 46. 1.) V. TABLA. Arpadkori magyar viselet. A, (Felső sor.) 1—3. Egy alsóbb rendű és két előkelőbb harczos rekonstruált alakja. Az 1-s6 az alföldi népviselet kecskebőrbül készült kaczagányával van feltüntetve, csakhogy a kaczagány ki van varrva s a mellen boglárokkal ellátva. A kezében levő csákány árpádkori leletek után van másolva. A 2-ik harczos öltözete egészben véve szt. István kortársa, II. Basilius görög császár képe után készült (I. 17. tábla, 3. sz.) ; a kezében levő csatabárd eredetije a M. N. Muzeumban van, találták xu—xiu. századbeli fegyverneműekkel együtt Erdőtelken (Heves m.). Az orrvédő vas nélküli hegyes sisak az Arpádok korabeli orosz miniaturekön fordul elő. (L. Schlumberger G., Un empereur byzantin. Paris. 1890.) 4. Szt. István, fején a Szilveszter-féle koronával (v. ö. VI.
