Oldal 138 [138]
OCR
a \ I. O-kori szkitha, szarmata és parthus viselet. | 1—4. Lovat nyügöző szkithak a csertomlyki vagy nikopoliszi ezüst korsén. A korsót Dél-Oroszorszdgban, a jekaterinoszlavi kormányzóságban, Nikopol városka közelében a Dnyeper jobb partján fekvő Csertomlyk határában 1862-ben egy szkitha király sirjában találták s a szentpétervári csász. Ermitage-gyüjtemény birtoka. Kora Kr. e. vi—v. század. (Rajza a Recueil d" Antiguités de la Scythie után sokszor volt közölve, magyar munkák közül megjelent a Marczali H. által szerkesztett Nagy Képes Világtörténet II. köt. 206., 208. I. L. még dr. Boncz Ödön : | Vázlatok a magyar viselet történetéből. 1., 4. 1. V. ö. szöveg 1—6. lap.) 5—9. Szkithák a Kercs melletti Kuloba nevü halomban, Krimben, egy királyi sirboltban 1831-ben lelt elektron edényről és arany ékszerekről. A Kr. e. vi—v. századból. Az elektron edényről való az 5. sz. a. ijját felajzó és a 9. sz. a. ülő lándsás szkitha ; a 6. sz. a. serleget és tegezt tartó gatyás szkitha arany szobrocskáját 4 példányban találták; a 7. szkitha előrésze egy a király testén lelt arany torgues végét képezi ; a 8. sz. a. alak két egymással szemben álló nyilazó szkisz. a. lovas that ábrázoló arany szobrocskáról való. A tárgyak a szentpétervári Ermitageban őriztetnek. (Rajzuk megjelent a «Drevnoszti Boszfora Kymmerijeszkago. Antiguités du Bosphore Cimmérien. Sz.- Pétervár. 1854.» cz. munkában ; az elektron edény XXXIII. t., a torques VIII. t. 1., az arany szobrocskák XXXII. t. 1. és XX. t. 6. L. még Nagy Képes Vilagtérténet II. köt. 207. I. Bonez Odön id. m. 3. I. V. 6. szöveg 1—6. lap.) 10—12. Parthusok a kazeruni (Perzs ) korai Szasszanidakori (Kr. u. mi—tv. század) sziklakép után. (Ch. Texier : Description de l’Armenie, la Perse et la Mésopotamie. Paris. 1852. Pl. 146—147- Weisz H. Kostiimkunde. Mittelalter 180. 1. fig. 87. b. d. a. V. G. sz6veg 11. s kév. Il.) 13. Szarmata ijj és tegez. (Weisz H. Kostiimkunde. Alterthum. II. Abth. 558. 1. 215. c.) 14. Heraos, Kr. e. II. sz. körül uralkodott indo-szkitha vagy szaka király érme. Görög körirata: TYJANNIJYNTT1£ HACIY SAKA KO”AN[JY = Tyrannuntos Hérau Saka Koiranu. (Numismatic Chronicl. 1874. New. Ser. Vol. XIV. p- 161. Archiv für Anthr. 1899. XXVI. 2. 352—353. Wo G szöveg 9. |.) 15—16. Szasszanida házbeli perzsa királyok a Naks—i— ból, hihetőleg 1. Ardesir és 1. Sapur. (Ch. Texier id. m. Pl. 134. és 139. Flandin et Coste: Perse ancienne. Pl. 191. Weisz H. Kostiimkunde. Mittelalter. 180. 1. fig. 88. a—b. Huszka J. Ethnographia. 1898. IX. 49. A mellen nem csillag, hanem fibula van.) 17—19. Olbiai görög érem szarmata íjjal, tegezzel és csákánynyal a Kr. u. 1—n. századból. (Ouvaroff A. Recherches sur des Antiquités de la Russie Méridionale. Paris. 1860. Atlas. NOM AL, Whey 17) 2. Magyarorszagi jazigok és a szkitha-szarmata kor emlékei. (Szöveg 7—8. I.) 1— 2. Jazig harczosok Traianus oszlopáról, a Kr. u. II. század elejéről. (Fröhner : La Colonne Trajane cz. művéből.) 3. Arany csésze, akasztókarikával, a szilágy-somlyói kincsleletből. Kr. u. ty. század. (Hampel J. A régibb középkor emlékei. I. rész. XXXI. f.) 4. Szkitha vas tőr a M Nógrád m. (Arch. Ért. 1893 ANYAD Bog 149) 5. Bronzkard. Az erdélyi Muzeumban Kolozsvárott; lelhelye Sáromberke, Maros-Torda m. (Hampel J. Bronzkor. XX. 5. Reinecke sz. a szkitha-szarmata kornál jóval korábbi, a mykene művelődési körrel függ össze. Arch. Ért. 1899. XIX. 249.) 6. Kard "Traianus oszlopáról. (Cichorius : sáule. Taf. III.) 7. Bronz pikkely, két helyen átfurva, a ruhára varrtak. Több mag; zeumban. : N. Muzeumban ; lelhelye Pilin, - XIII. 387. V. 6. még Uo. 1897. Die Traiansmelyet a szarmaták yarországi lelhelyről a M. N. Mu
