Oldal 159 [159]
OCR
szerű zeke, mely csaknem bokáig ér le, s melyet leginkább panyókára vetve hordanak. (I. 12. sz.) A csikiak szokmanya annyiban tér el a mas vidékiek ily 6ltézékétdl, hogy annak gyapjuszévetét feketére festik (Haromszéken szürke), felálló gallérát pedig olyan veres posztóval borítják, minő volt a határőri ezredek egyenruhájának hajtókája; sőt a nyakzsinór is, mi a panyókára hordott szokmányt tartja, rendszerint az ezen egyenruhákra emlékeztető fekete-sárga zsinór, fejükön kalapot s fekete báránybőr kucsmát viselnek. Az asszonyok budrejos (bodros) fekete főkötőt (I. 15. sz.) hordanak, a leányok egy ágra font, szalag-csokorban végződő hajukat a hát közepén bocsátják alá, MAGYARÁZATA. XLVII munkaközben rendszerint bocskort kötnek, fejükre férfikalapot illesztenek. 16—17. Toroczkói népviselet. (Vasárnapi Ujság. 1859. évf. 328. és 342. II.) A viselet szászos, jellemzi a czifrán kivarrott s rókatorokkal prémezett bőrködmen és széles karimáju kalap, a női viseletet a gazdag, néhol aranyfonallal varrott ingmell s aranyos váll. 18—19. Hódmezővásárhelyi viselet, az első alak kis subában. Természet után. 20. Alföldi parasztlegény, vállán czifra szürrel. 21. Hortobágyi juhász gubával. Kiss Ferencz fényképe után.
