Ugrás a tartalomra
mobile

Heritázs

  • Keresés
  • Gyűjtemények
Magyarhu
  • Englishen
  • Српскиsr
  • Serbo-Croatiansh
BejelentkezésRegisztráció
  • Kötet áttekintése
  • Oldal
  • Szöveg
  • Metaadatok
  • Kivágás
Előnézet
vis_000002/0000

Viseletek

  • Előnézet
  • Metaadatok mutatása
  • Permalink mutatása
Összes oldal
403
Gyűjtemény
Magyar történelmi könyvek
vis_000002/0160
  • Kötet áttekintése
  • Oldal
  • Szöveg
  • Metaadatok
  • Kivágás
Oldal 161 [161]
  • Előnézet
  • Permalink mutatása
  • JPG
  • TIFF
  • Előző
  • Következő
vis_000002/0160

OCR

I. A SZKITHA-SZARMATA VISELET." Azon a területen, hol a történelem derengő világánál legelőbb tünnek föl a magyarság körvonalai, az ókorban a szkithák vagy szittyák viselete volt általánosan elterjedve. Herodotus Kelet-Európa néprajzi viszonyainak leirásánál több népről világosan megjegyzi, hogy bár a szkitháktól különböző nyelven beszéltek s egyáltalában nem tartoztak a szkithákhoz, de szokásaikban és ruhazatukban a szkithakat követték ; ilyenekül említi pl. a Dnyeszter, Bug és Dnyeper forrásvidékén tanyázott neurokat s a felső-don- és volgamenti androphagokat és melanchlainokat, meg a nyugot-szibériai argimpaiokat.© A szkithakat megszoktuk a magyarok őseinek vagy legalább is az ősmagyarokkal közelebbi rokonságban levő népnek tekinteni, mig a német tudósok, főleg a szkitháknál használatban levő nevekre támaszkodva, több mint félszázad óta ugy vélekednek, hogy a szkithak az árja vagy indo-európai népcsaládhoz, még pedig ennek irán-perzsa ágához tartoztak. A szkithak életmódja azonban, valamint szokásaik, lelki és testi tulajdonságaik és észjárásuk egyes fenmaradt nyilvanulasai, alig mutatnak valami hasonlóságot az iránok vagy a történelem különböző korszakaiban ismeretessé vált bármelyik árja nép hasonló természetü sajátságaival; ellenben mindannyiszor ismétlődnek az ókori irók által följegyzett szkitha jellemvonások, valahányszor egy-egy addigelé ismeretlen uralaltáji nép lépett föl a történelem szinterén s ma is feltalálhatók az idegen hatásoknak legkevésbbé kitett s kezdetleges életviszonyaik közt megmaradt ural-altáji törzseknél. Nagy okunk van tehát kétségbe vonni a német nyelvészek következtetéseinek helyességét s bár szorosan véve nem tartozik is ide a szkithak nemzetiségének kérdése, egy pár szóval mégis kellett érintenünk. A szkitha viselet ugyanis, mely alapja a keleteurópai népek viseletének, bármilyen nemzetiséghez tartozzanak is különben s a melynek egyes elemei, pl. a gatya, egész napjainkig megmaradtak a magyar népviseletben, nem csupán ebből a szempontból foglal helyet egy a magyar viselet egész fejlődését felölelő munkában, hanem, ha a szkithák ural-altájiak voltak, közelebbi szempontból is számot tarthat érdeklődésünkre. Mert ez esetben a szkitha viselet — a legrégibb uralNemes-Nagy : Magyar viselet. 1 (I. tábla s a II. táblán A. I. ábra. — ieee oemtablas 4. táblán 8—9., 14. tábla.)

Szerkezeti

Custom

Image Metadata

Kép szélessége
1880 px
Kép magassága
2388 px
Képfelbontás
300 px/inch
Kép eredeti mérete
1.08 MB
Permalinkből jpg
vis_000002/0160.jpg
Permalinkből OCR
vis_000002/0160.ocr

Adatvédelem

  • Adatvédelmi szabályzat
  • Süti – Cookie kezelése

  • https://facebook.com/tripont

Oldalink

  • heritazs.hu
  • phaseone.hu
  • tripont.hu
  • tripont.hu/problog

Kapcsolat

  • +36 30 462 23 40
  • klinger.gabor@tripont.hu
  • 1131 Budapest,
  • Reitter Ferenc utca 132/J.

  • Copyright © 2023 Tripont Kft.
  • Copyright © 2024 Tripont Kft.

Heritázs

BejelentkezésRegisztráció

Bejelentkezés

Elfelejtettem a jelszavamat
  • Keresés
  • Gyűjtemények
Magyarhu
  • Englishen
  • Српскиsr
  • Serbo-Croatiansh