Stranica 209 [209]
OCR
A HONFOGLALÁSKORI MAGYAR VISELET. a) A gyöngy a jazigoktul kezdve mindig nagyon kedvelt ékszere volt a népvandorlaskori turánoknak. A magyar “gyOngy» a török «jfindsi», cindsiv szónak felel meg, úgy látszik tehát, török fajta elemek honosították meg a magyarságnál a gyöngygyel való diszítés szokását.(99) Karpereczet ép úgy hordtak a férfiak, mint a nők s nemcsak a kézcsuklónál, hanem a ruha újjára fölhúzva a felső karon is. A déloroszországi csészetartó szobrok kunjai (20. 5.) s a velenczei Sz. Márk-templom úgynevezett indusai és scythái (20. 7—9.) ilyen a jobb kar felső részére húzott széles lemezü karpereczet viselnek, míg a nagyenyedi Sz. Demeter-képen (17. 1.) s a byzanczi evangelium egyik lovasánál (17. 7.) a kézcsukló van ellátva karpereczczel. Bezdéden, egyik sirban a bal kar felső végén, Csornán a jobb kar alsó végén találták a karpereczet. Mindegyik ezüstből készült, mint a verebi, galgóczi, szolyvai, szeged-öthalmi, tolna-szántói, törteli sat. karpereczek is s valamennyit jellemzi, hogy nyilt végü s egyenletes szélességü lemezt képeznek (16. t. 10., 14., 22.), a lemez vagy egészen sima vagy bevésett központos körökkel van diszitve. Ritkábbak a kerek vagy négyszögü sodronyból készült karpereczek; Kecskeméten az összefont sodrony is előfordul; ezek is nyilt végüek, mint amazok, de anyaguk nem ezüst, hanem sargaréz.(7°) A jobb kéz egyik újján, még pedig, mint Bella Lajos a csornai, Kada Elek a kecskeméti leletnél megfigyelte, a nevetlen (vagy modern kifejezés szerint a gyürüs) újjon hordták a gyürüt, mely többnyire ezüstből, a szeged-bojárhalmi aranyból készült és kerek vagy tojásdad alaku fejjel volt ellátva (v. 6. 16. 7.); a gyürüfejbe szines (kék vagy zöld) üveg vagy paszta, ritkábban ékkő (a szeged-bojárhalmiban karneol, a csornaiban almandin) volt foglalva oly módon, hogy az ezüst lemezből álló rekesz négy végét az üvegre hajtották s ez által a rekeszbdél kilátszó szines üveg sok esetben, mint például a pilini gyürünél, keresztidomot tüntet fel, ezenkívül a rekeszt ott, hol a lemezt behajtották, dudorokkal látták el; egyik bezdédi gyürünél a gyürü-fejet ezüst korong képezi, hasonló korongos fejü rézgyürük tartoznak a székesfejérvári és tolna-szántói lelethöz. Több gyürü-fejben, mint például a csornaiban és tolha-szántóiban, bevésett jelvényforma látható, a bezdédi gyürü korongjába nyolcz sugaras csillag, egy Törtelen lelt gyürübe pedig az u. n. Salamon pecsétjéhez hasonló jel van bevésve, míg a székesfejervári gyürü közepén kidomborodó dudorral van ellátva, e dudor körül feldarabolt apró négyszögek sorakoznak, úgy hogy a gyürü-fej sokszirmu virághoz hasonló. Egy sodronytekercses arany gyürüt Pilinen találtak, hasonló, csakhogy sárgarézből a tolna-szántói honfoglaláskori lelethöz tartozik. Női sirokban egyszerü karikagyürük is előfordulnak, a kecskeméti leletből kettőt ismerünk, mindegyik sárgarézből készült.77 Többféle változatban fordulnak elő a rendesen aranynyal futtatott ezüst boglárok, csüngők, gombok és pitykék, melyeknek hátsó fele két-három peczekkel van ellátva annak bizonyságául, hogy bőrre voltak erősítve. Alakjuk különböző. Vannak kerek g Nemes-Nagy : Magyar viselet. Karperecz. Gyürü. Boglar. Csüngő Gomb. Pityke. (IV. tábla, A.— 10. és 16. tabla.)
