Stranica 280 [280]
OCR
he A KÖZÉPKORI MAGYAR VISELET. 3. MAGYAR VISELET A XV. SZÁZADBAN, A LUXEMBURG-HAZ, őz vi x (185, A HUNYADIAK ES A JAGELLOK KORABAN. (XI. 6., XIII-XVII. XVIII. 2. szines és 3148. fekete tábla.) Az Anjoukorból Zsigmond király félszázados uralma képezi az átmenetet a Hunyadyak és Jagellók korába, melynek végső szakából már számos emléke maradt : fenn a magyar viseletnek, a közbeeső időszak azonban anyag tekintetében sok kivánni , valót hagy hátra. Nem hiányoznak ugyan ezen időszakból sem az emlékek, de egyoldaluak és korántsem tüntetik föl a viseletmódnak azt a sokféle változatosságát, a mi ; 3 a magyar viseletnek oly megbecsülhetlen forrásává teszi a XIV. század derekán a Képes Krónikát, a xvi. század elejére pedig I. Miksa császár önéletrajzának, a Weisskunignak a császár megbizásából Beck Lénárt és mások, aztán meg a Miksa diadalmenete vagyis az ú. n. Triumphzugnak Burgkmayr János által készített rajzait. A székelyföldi falfestmények az Anjoukor legvége és a Zsigmond alatti hadi viselet szempontjából igen tanuságosak ugyan, de jóformán csak erre az egy körre szorítkoznak s még itt is : meglehetős sablonszerüséggel jártak el készítőik egyfelől a magyar, másfelől a kun harczosok ábrázolásában; van egy magyar, meg egy kun tipusuk, ezt ismétlik a nélkül, hogy az egyes alakok előállításában valami változatosságra törekednének, legfölebb Sz. László alakját tüntetik föl a hagyományos csatabárdon és koronás sisakon kivül a többitől némileg eltérő viseletben. A siremlékek, melyek a xv. század derekától kezdve a fölirat és czimer mellett az elhunyt képmását is ábrázolják, szintén csak a hadi viseletre, még pedig csupán a. főuri osztálynál divatozó vértezetre szolgálnak forrásul, mely nyugoti szokás szerint a testet tetőtől-talpig elfödő teljes vasöltözékből állt. Egyedül Hunyady János gyulafehérvári siremléke képez kivételt, mely zót a sablonos pánczélzat helyett fejedelmi palásttal, dolmányb föl, kezében vezéri buzogánynyal. A siremléket Hunyady László sarcophagjaval együtt Fraknói Vilmos szerint Hunyady János özvegye, Szilágyi Erzsébet készíttette, ép úgy készíttethette azonban Mátyás is abban az időben, midőn ol e izlést a magyar udvarban is a kormanyan és kalpagosan tünteti asz művészek a renaissance meghonositottak; a két siremlék mindenesetre későbbi egypár évtizeddel, mint a kormányzó hasonnevü öcscsének, az 1441-— ifjabb Hunyady János szörényi bánnak gothikus izlésü s nyilván 1446—56 körül készíttetett síremléke. Mind 2 körül elhunyt a kormányzó által a három emlék nagyon meg van rongálva
