Page 291 [291]
OCR
A KÖZÉPKORI MAGYAR VISELET. 13 (XVII. 7.) sat. A milyen jellemző Zsigmond korára a hegyes tetejti, ép olyan jellemző Matyas — és a Jagellók idejére a hengeralakú alacsony tetejii kalap és süveg, mely előbb oldalt kivágott karimával volt ellátva, később azonban elmaradt a hasíték. Az említett Nádasdy-féle Mausoleumban (megjelent 1664.), melynek képei az előszó szerint valami 200 évvel korábbi időből valók, Keme vezért s III. és V. István királyokat találjuk ilyen átmeneti formájú süveggel ábrázolva, úgy látszik tehát, hogy ezek a képek egészben véve a Mátyás uralkodása elején divatozó viseletmódnak felelnek meg s Nádasdy azokat a képeket használta fel a magyar királyok Mausoleumában, melyeket a budai képek után Bakocs T. másoltatott le esztergomi palotájában s a melyek b. Wratislaw szerint még a Xvi. század utolsó éveiben is meg voltak. A közepén két felől felhasított karimát néha hátul lehajtották s befödték vele a nyakat; ez ép úgy előfordul a korszak elején, p. a homoród-szent-mártoni Margit-legendán (30. 3.), mint a Jagellók korában, a mire a Weisskunigból a Mátyás halála után tanácskozó három főúr egyikének süvegét hozzuk föl. (47. 1.) A Nádasdy-féle Mausoleumban Béla hunn vezért találjuk ilyen süveggel. A xv. század dereka felé szokásos süvegformák közt megemlítjük azt a változatot, melynél a karima elől magasabb volt, mint hátul (38. 2, 5.); rendesen azonban egyforma szokott lenni elől is, hátul is a karima magassága. Mátyás korában tünik föl az a velenczei dogék és senatorok viseletére emlékeztető karima nélküli, hengeralaku alacsony kalpag, minő Szentgyörgyi György (7 1467) és Hunyady János sirkövén látható (XIV 10, 13.); az utóbbi, mint említettük, elől kis ellenzőfélével is el volt látva: a Jagellók korából Dürer Albert egy 1517-ki rajzán találjuk (44. 10), itt azonban már valamivel magasabb s teteje felé kissé megszükül, úgy hogy olyan alakja van, mint a későbbi török feznek. A Weisskunigban többször előfordul a török kalpaghoz hasonló süveg (47. 6., 48. 3.), melyet jellemez az, hogy az elég magasan felnyuló tető felsőrésze zacskóformán lefelé csüng. Szintén a Jagellókori fövegek közé tartozik az alacsony karimáju, hengeralaku magas tetejü kalap (44. 1., 45. 4., 48. 5.), mely a xvi. század későbbi szakába is átnyúlt. Ellenben a fejkötő alaku föveg (44, 2., 46. 2, 3., 47. 3, 4.) csak a Jagellók korában divatozott. A süveget úgy, mint a korábbi időkben és később is, tollal diszítették; a xv. század első felében rendesen oldalt látunk daru- vagy sastollat (29. 3., 35. 3.) néha hármasával is (38. 3.), a mire az említett Mausoleumban is sok példát találunk; a század dereka felé a nagy-szebeni oltárkép tanusága szerint a süveg tetejére erősítették a kócsagot (37. 4, 10.), a mely — csakhogy oldalt — a győri antiphonale képein is előfordul (38. 6, 7.), ugyancsak a nagy-szebeni oltárkép egyik alakjánál a darutoll a süveg elejére van tűzve (37. 11.), a mely szokás aztán a korszak hátralevő részében is megmaradt, csakhogy ekkor már leginkább strucctollat hasznaltak (XVII. 10., 40. 9., 45. 3., 46. 6., 47. 5., 48. 1.), csupán Hunyady Janos kalpagja mellett találunk darutollat (XIV. 10.), még pedig a süveg hátsó felébe szúrva, a mire különben úgy a Mausoleumban, mint a xv. század végső szakából s a XvI. század
