Stranica 308 [308]
OCR
V. AZ ÚJKORI MAGYAR VISELET." (XV. 5. 10. XVIII-XXXIX, szines tábla és 44. 4., 45. 6., 48. 5—6., 49—71., fekete tábla.) Míg az előző korszakok viseletéről az emlékek hiányossága miatt ismereteink nagyon hézagosak ; a honfoglalás koráról csak közvetve, nyelvi és ethnographiai összehasonlítások után lehet valami megközelítő eredményre jutni, az Árpádok korából is egy pár sovány adatot leszámítva, alig van valami s Nagy Lajos korától egész a Jagellókig ítöbb mint egy századon át megint csak töredékes képet alkothatunk magunknak: a xvi. század második harmadától kezdve — mondhatni — évtizedről évtizedre követhetjük a magyar viselet fejlődését és alakulását, a mi fölöslegessé teszi azokat a hosszadalmasabb magyarázatokat, a mik előbb hol az emlékek hitelességének vagy a magyar viselettel való összefüggésének megvitatása, hol az egyes hézagok áthidalása miatt váltak szükségesekké. Elég az egykorú képekre hivatkoznunk, melyekhez aztán a további magyarázatot megadják az olyan régi leírások, minők medgyesi Toppeltinus Lőrinczé Apaffy Mihály korából (1667) s még inkább altorjai b. Apor Pétertől a Metamorphosis Transylvanie az az Erdélynek régi együgyü alázatos idejében való gazdagságából "el mostani kevély, cxifra, felfordult állapotjában koldusságra való változása, aztán a b. Radvánszky Béla Magyar családélet és háztartás czimti művében összegyűjtött xvi—xviI. századbeli leltárak, a mik megismertetnek bennünket az akkoriban divatozó öltönynemek eredeti elnevezéseivel. Itt van helyén, hogy azokra a további feladatunkat nagyon megkönnyítő érdemes előmunkálatokra is hivatkozzunk, miknek kezdeményezője a század elején Bikkesy József volt, a magyarországi viseletnek általa összegyűjtött 78 szines táblából álló s Timlich által Bécsben kiadott képsorozataval; míg az anyag tudományos feldolgozását megkezdte Kőváry László és Vizkelety Béla, széles körü előtanulmányokat tett Rómer Flóris, örökre kár, hogy feldolgozása félbe maradt; folytatta b. Radvánszky Béla és Boncz Odén s rendkívül gazdag sorozatot gyűjtött össze a régi magyar viselet hiteles emlékeiből Szalay Imre és Szendrei János, de irodalmilag csak az utóbbi kezdte meg értékesíteni «Magyar viseletképek czimeres leveleinkbens czímű értekezésével. Az ujkori magyar viselet fejlődésében két főbb korszakot különböztethetünk meg, a keleti és nyugoti befolyás korszakát. Az első magában foglalja a xvi. és XVII. századot
