Stranica 385 [385]
OCR
parta ; discrinale, funiculus, trica = hay ketel, hay kethel ; sertum = cozoro, kozoro (koszorti).— A főkötőről I. Heyden A. Dick Tracht d. Kulturvélker. és Weiss H. Kosttimkunde. Neuz. I. 202. U. o. idézi a speieri tanács 1350-ki rendeletét, mely eltiltotta az asszonyoknak a négy sor fodorbul álló fokoték használatát s a leeresztett hajfonat viseletét, a mi csak a hajadonoknak volt szabad. — A tábláinkon nem közlött képeket I. 108. I. Rómer FI. Régi falképek. 16. |. III. t. és 18. 1. TV. t. Millen. magy. tört, I. 121, 214. III. 119, 121. Henszlmann J. Lécsének régiséget. ee I Wi. t és VINNE bla, — Ave, a XVIII. 51. I. Czobor B. Magyarorsz. tört. eml. 5. füz. 148.1 uicise aes! Magy. orsz. ax ezeréves kiáll. V. 441, 450, 454: L. még a csécsi freskót Arch. Ért. XIX. 1899. 207. Az 1348. okl. 1. Anjouk. Okl. V. 205. 170. (114—115. lap.) Az itt említett, de tábláinkon nem közölt képeket I. Millen. magy. tört. I. 103. II. 570. Arch. Ért. VII. 1887. 201. Boncz O. Vagl. a magy. visel. tort. 40. — Rubruquist I. Bréziknél: Kézépkori ázsiai utazók. 22. I. A hétfalusi «bardnesik.» (selyem fátyol kendő) a. m. ozmanli : borundsuk, csagataj: böründsük. Patrubany L. M. Nyelvőr. 1862. 17—18. I. I7I. (115. lap.) Heyden A. Die Tracht d. Kulturvélker 89, 99, 172. (115. lap.) A fegyverzetre I. Tagányi K. A beszterczei szószedet kullurtörténeli jelentősége. (Századok. XXVII. 1893. 305— 327.) Szendrei J. Magyar hadtörténelmi emlékek az ezredéves országos kiállításon. Budapest. 1896. 75. s. köv. II. Magyar hadiélet (Magyar műkincsek. szerk. Radisics J. II. 81. s köv. II.) és Hadtört. emlékek Nagy Lajos és Zsigmond korából. Se B. Magy. orsz. tört. eml. az ezredéves kiáll. 134—139. 1.) Boeheim W. Handbuch der Waffenkunde. Lipcse. 1890. — L. még egyes tanulmányaimat Arch. Ért. X. 1890. 289, 403. XI. 1891. és XVII. 1897. 53. — «Portano generalmente forcetti di cordovano, i quali continevano per loro vestimenti, HIG e com e bene unto, vi aggiungono il nuovo, e poi laltro é appresso l’altro, e per questo modo gli fanno forti e assai defendevoli.» Matteo Villani: Chroniche. Trieszt. 1857. 202. I. V. 6. Marczali H. A oe kora. Millen. NV, ©. 40. jegyzet. — Gerecze P. Arch. Keyl. XVIII. 46—47. 1. 173. (116. ‘ea Kigyési csatot I. 22. t. 8. és 28. t. 23. sz. a. Pulszky F. (Magyarorsz. Arch. II. 202. I.) a xiv. század, végére teszi, de a fegyverzet 80-—100 évvel korábbinak mutatja. — Anj. OK. I, 431. — Tagányi id. cz. Századok. 1893. 312. A szójegyzékek sz. lorica, lumbale, pancilium a. m. pancel, pancyl (Schlágli 567, 572, 573. Beszterczei 103, 104.) ; femorale, m. hohmer, vaz hohmer az az vasing, vasnadrág ilionum u. (Schl. 568, 569, Beszt. 98, 99.); torax, pectorax, peditorax a. m. vas mel (Schl. 565, 566. Beszt. 95, 96.); scapulare — val fe vas (Schl. 579), val feu vas (Beszt. 112.); genuferrum = terd vas (Schl. 580); stibia (tibia) = vaszar (Beszt. 113.); cubitus = kwnek (Schl. 577), bureu ynk azaz bur cunyk (Beszt. 109.), v. 6, Századok. 1893. 314; pedicaord (Beszt. 97.); brac 227 teolum = burco (Schl. 576.) vagyis lemezes karvas; brachiola, brachiolum = vascar (Schl. 607), serkar, zulserkar (Beszt.), V. 6. Századok. 1893. 314.; collerium = galler (Schls ace B 107.); chyrotheca, ferrea ciroteca, terta, feriterta — vas kezte (Schl. 583), vas kezthew (B. 114, 115.) 174. ea lap.) L. Tagányi id. czikkét. Századok. 1893. 309314. I. — Az egyes elnevezések a régi szdjegyzékek sz. galea = helm (Schl. 559, B. 90.); cassis = sisak (Schl. 560.), piconhog (B. 91.) ; fidia = piconhog (Schl. 574. Emliti az Ehrenfeld Codex is «pikonhok» alakban) ; celebrum, cerenuz (azaz cervella, cervelleria, cerebrerium), culpitrum = yas salap, salap (Schl. 561, 570, B. 92, 100.); crista = eimer (azaz : cimer), chimer (Schl. 564, B. 94.); lucertum = lelek vas (Schl. 571.), lelekuz (Beszt. 101.), Tagányi K. (id. h. 313.) az utóbbit tollhibanak vélte «lelekzu» azaz lélekz6 helyett, a Schlagli sz6jegyzék sz. «lelekuaz» azaz lélekvasnak kell olvasnunk ; coma, capellum — orjeg (Schl. 562, 563.), or eS (Beszi oe \emal Beszterczei szdjegyzékben van még két szó. u. m. sudia vagy celibium = pokenhog (105, 106. sz.), mely Tagányi sz. (id. h. 314.) Sodronyos pofatakard, a német «backen» és «hobel» sz6k összetétele ; a másik a conum = zukishul (102. sz.), melyet Tagányi (id. h. 313 s köv. I.) a «Hundsgugel»-nek megfelelő előreszökő élű sisakrostély magyarázatául vesz fel s «szdk6s» vagy «sztikés él»-nek vél, Ducange sz. conum a. m. «summa pars galeae.» — Egy eredeti középkori sisakczimer maradt fenn a soproni benczések templomában közölte Varju Elemér Turul. XV. MEGSE ©, iGo, Sit, oo, ; színes másolatban 1897. 3: füz. 105—114. I. I. — P. Suchenwirts Werke aus dem XIV. Jahrhunderle. Herausgegeben A. Primisser. Bécs. 1827. 3. |. V. 6. Bleyer Jakab czikk. Századok. XXXIII. 1899. 807— 809. I. — Róbert Károlyt struczezimeres sisakkal ábrázolja a Képes Kr. a rozgonyi csatában is (közölte. Szalay-Baróti : A magy. nemz. tört. II. 19. és Millen. magy. tört. III. k. 54.), a havaselvi hadjárat képét I. Millen. magy. tört. III. 104. — A vaskalap (isenhut, chapel) tulajdonkép a gyalogzsoldosok, sz4mszerijjasok sisakja volt a x1—xim. században, a xiv. századtól azonban maguk a királyok is viselték. Boeheim : Waffenkunde. 30. I. — Nagy Lajos testőreinek sisakjához hasonló «celatat» I. Angelucci: Calalogo della Armeria reale. Torino, 1890, 169. I. — A lélekvassal ellátott sisak anjoukori:emlékei közé tartoznak még a földvári és kassai domborműveken ábrázolt sisakok. L. Matlekovics S. Magyarorsz. ezerév. fennáll. V. 432, 440. és Czobor B. Magyarorsz. tört. eml. az ezredéves kiáll. 7. füz. 140, 142. A székely freskók pikónhogját Il. az idézett képeken kivül Arch. Ert. XVIII. 1898. 390. 175. (117—118. lap.) Boeheim W. Waffenkunde. 176 s köv. II. — Századok. 1893. 315. I. — Melich J. Kotorgárt. Nyelvtud. Közl. XXV. 1895. 122. I. — Suchenwirtet 1, Századok. 1899. 808. I. A kotorgárt alakjára I. még Arch. Ért. XV. 1895. 65. 176. (118. lap.) Arch. Erl. XIV. 1897. 53. — Szendrei J. Hadlört. 1894, 320—323. XVII. Eml. 115. I. — A székely 20%
