tam például egy 100-as makró lencsét. Inádtam. Szuper fénye¬
 reje volt, képstabilizátora, és elájultam a makró felvételektől.
 Egy társaságban megismerkedtem Herendi Gáborral, aki cere¬
 móniamesterként dolgozott. Látta az egyik munkámat, és utána
 egyből ezt kérdezte: ,Andriskám, esküvőkön nincs kedved ezt
 kipróbálni?" Így hát megkértem, hogy vigyen magával olyan es¬
 küvőkre, ahol nincsen videós. Gyakorolni! Egy nyár alatt 18 es¬
 küvőn vettem részt, tanultam és próbálkoztam: milyen, ha befúj
 a mikrofonba a szél, miért fagy le a program vágás közben, mi¬
 lyen kapkodva dolgozni és milyen tudatosan, milyen hónapokig
 utómunkazni, amit senki sem lát...
  
18 esküvő után tudtam, hogy már megvan az út, amit keres¬
 tem. Azóta is ezen járok, járunk. Néhány év alatt kialakult, hogy
 hogyan filmezünk a StudingerFilmsnél, és hogy a Canon-forra¬
 dalom után mit is jelent a videózás Magyarországon. Nagyon
 mást, mint régen. Én olyan szolgáltatást szeretnék nyújtani,
 ahol nem a technikai háttérről, kamerákról, lencsékről beszél¬
 getünk az ügyféllel, hanem érzelmekről, hagyományokról, ze¬
 nékről. Ahol a munkánk nem kelet-európai, hanem európai, és a
 munkánkat megbecsülik és keresik.
  
Milyen szempontból kellett még fejlődnötök az évek során?
  
A kezdők általában alábecsülik a munkájuk értékét, és csak
 akkor kezdenek reális áron dolgozni, amikor már kiégtek, vagy
 esetleg a könyvelőjük rájuk szólt. Pályafutásom elején éreztem,
 hogy a hazai piaci árak aránytalanul alacsonyak a videós szeg¬
 menst illetően, és ebben az is megerősített, amikor egy élvo¬
 nalbeli horvát videósról, Roberto Balaskóról megtudtam, hogy
 külföldön majdnem annyiért dolgozik euróban, mint én itthon
 forintban. Az utolsó munkahelyem villamosmérnökként egy né¬
 met cég volt, tőlük is sokat tanultam az árképzésről.
  
Összességében a lényeg az, hogy nincs fontosabb a kiemel¬
 kedő minőségnél, a személyes jelenlétnél és az előre tervezett
 megújulásnál, inspirálódásnál. Az elmúlt években ráadásul Ma¬
 gyarország közkedvelt célpontja lett a külföldi pároknak, akik itt
 szeretnének összeházasodni. Itt a lehetőség: végre itthon lehet
 bizonyítani! Házhoz jön a külföld!
  
Kikből áll össze a csapatod?
  
A feleségem, Orsi a visual artist. Vétójoga van, kritikus szemmel
 nézi a videókat, és jók a megérzései. Az esküvőkön ő figyel a
 kommunikációra. Ő a jobb kezem. A kamera mögött legtöbbször
 én állok, illetve van egy asszisztensem, aki mindig egy adott té¬
 mára koncentrál az esküvőn. Előre egyeztetek vele, és annak
 megfelelő hangulatú, témájú felvételeket készít.
  
Milyen felszereléssel dolgozol?
  
Számomra nem elsődleges a technika, a felszerelés. Nem hi¬
 szem, hogy minél jobb gépem van, annyival jobb lesz a mun¬
 kam. Anno Canon Mark II-vel kezdtem dolgozni. Úgy gondoltam,
 hogy amíg az ügyfelek nem veszik észre a különbséget a régi és
 új felvétel között, addig nem váltok gépet. Meg voltam győződ¬
 ve, hogy 8-10 évig is tudom majd használni a Mark II szériát. De
 aztán annyira megtetszett a Mark IV néhány újítása — például az
 érintőképernyő, a fókuszkövetés —, hogy mégiscsak megvettem
 az új gépet. De azt gondolom, hogy a régiekkel is pont ugyano¬
 lyan jól lehet dolgozni.
  
Mit tanácsolsz azoknak, akik most kezdik a szakmát?
  
EI kell rendeznie magában mindenkinek, hogy az esküvőn való
 videózás mit is jelent. Hívhatjuk magunkat rendezőnek, ope¬
 ratőrnek, de attól még ez sosem lesz filmezés. Az alapvető mun¬
 kánk nem más, mint dokumentálás. Egyszerű dokumentálás! A
 cél viszont az, hogy mesterfokon űzzük.
  
Gyorsan kell dolgozni, és minél kevesebb felszereléssel. A krea¬
 tivitás, vizuális ötletek mindennél többet érnek. Próbáljunk meg
 alkotni, nem pedig másolni. Mert újszerűt csakis igazi alkotás
 közben lehet létrehozni.
  
Sokszor eljön az a pillanat, amikor inkább feladja az ember azt
 a nehéz munkafolyamatot, amit az esküvői cinematográfia mű¬
 fajával vállalt. De nincs is szebb, mint újrakezdeni, és mindig va¬
 lahogy másként folytatni. Mi is ezt tesszük lassan 10 éve. Sok
 sikert és főleg kitartást kívánok ehhez mindenkinek!
  
Szerzők: Bedő Dániel és Csákányos András
  
116 - TRIPONT FOTO VIDEO MAGAZIN - 2017 / 1.