Page 260 [260]
lődési" ügyekről kellett beszélniük, és ha a fertőzésekről szóltak vagy írtak, az "apró¬
lény" kifejezést javasolta a baktérium helyett, mert az jobban "illik" (és nem konvenid/)
a parasztok nyelvezetéhez — ennek révén is elkerülhető az idegen szavak ’halmozasa’
(nem kumulálása). Ha a lótenyésztésről írtak, nem volt tanácsos a paripa jelzőjeként az
’arabust’ lerövidítő arabs használata — no, nem politikai korrektsége, hanem régiessége
miatt —, ellentétben az "arab" szóval, és tudniuk kellett, hogy a Lovakrul című könyv
szerzője, Széchenyi István nem mágnás volt, hanem "főnemes".
Kétségtelen, hogy ha a folyóirat szerzői megfogadták a tanácsot, a magyar nemzetisé¬
gű parasztok jobban értették őket. Abban már kétségeink lehetnek, hogy a néhol erőlte¬
tett magyarosítás megkönnyítette-e a nemzetiségi — szlovák, román, sváb, cipszer stb. —
parasztok helyzetét. Talán nem oktalan a feltételezés, hogy a szakkifejezések magyaro¬
sításától a nemzetiségi földművesek gyorsabb magyarosítását remélték.
Konklúzió
Az agrárius mozgalom nemcsak az agrárszféra érdekeit védte az ipari tőkével szemben,
ahogyan gyakran leegyszerűsítik. Úgyszintén nem tartható a másik vélemény, mely
szerint az agráriusok kizárólag a nagybirtok elvtelen védelmezői voltak. A nagybirtok
elleni támadásban demagógiát láttak ugyan, de fölismerték a földműves népesség ne¬
velésének fontosságát. AZ ismeretterjesztésben és szakoktatásban, a nép felvilágosítá¬
sában látták a megoldást a magyar vidék akkori — és nagyrészt máig húzódó — problé¬
máira (tőke-, eszköz- és szakemberhiány). A közérthető közgazdasági, jogi, pénzügyi
ismeretek oktatása elsődleges fontosságú lenne napjainkban is, e téren tanulhatnánk az
agrárius mozgalomtól, amely számos kiadványban törekedett a korszerű ismeretter¬
jesztésre.
2019. 08. 23.
1. Károlyi Sándor: A magyar munkáskérdésről. Budapest, 1895.; Károlyi Sándor: Néhány szó a
magyar munkáskérdésről. Budapest, 1895.; Steuer György: Megemlékezés Károlyi Sándor grófról.
Budapest, 1937.
2. Niels Arbol: A kereszténydemokrácia Európában. Budapest, 1995.; Bozóki András — Sükösd
Mihály: Anarcho-demokraták. Az anarchizmus elmélete és magyarországi története. Budapest,
2007. 13.; Moses Hess, az egykori szocialista, a cionizmus előfutára javasolta először, hogy Palesz¬
tinában a , termelést szövetkezeti és más kollektív formák szerint szervezzék meg." Avineri, Shlomo:
A modern cionizmus kialakulása. Budapest, 1994. 57, 174-175, 182-183.
3. A szocializmus(ok) és az anarchizmus valóban , új embert" akartak kinevelni, bár ők ezt az
együttműködő embereszményt tekintették ősinek. Bozóki — Sükösd: Anarcho-demokraták i.m. 32.;
A cionizmus és agrárius újkonzervativizmus esetében a kölcsönösségen és szolidaritáson alapuló
260