Stranica 323 [323]
megfogalmazott kijelentést, mely szerint korunk társadalmi változásai alapjaiban járul¬
tak hozzá a globalizáció és az újkapitalizmus kritikai megközelítéséhez. Fontos viszont
elkülönítenünk a személyes identitás (, individuális létünk folytonos azonosságának
pszichikus leképeződése") és a szociális identitás (az , egyén társadalmi minőségének
megjelenítője") fogalmát." A tiltakozó mozgalmak kapcsán számunkra a szociális iden¬
titás bír fontos szereppel.
Ahhoz, hogy megértsük a globális társadalmi mozgalmak hátterét, szót kell ejtenünk a
vertikális és horizontális szolidaritásról is, melyek mentén kialakul a kollektív cselek¬
vés igénye. A közös identitást képviselő helyi mozgalmak így globális méreteket ölt¬
hetnek. Kétféle hálózatosodási folyamatot különböztetünk meg: egy vertikálisat (a
mozgalmi családokon belüli globális hálózatok kialakulását), és egy horizontálisat (a
mozgalmi családok közötti hálózatok megjelenését.
A 20. századtól kezdődően a civil társadalmi összefogások megerősödésének lehetünk
tanúi. Ennek főbb okai között tartjuk számon az oktatás expanzióját, az urbanizációs
folyamatok térnyerését, valamint a tömegkommunikáció fejlődését. Az 1970-es évek
közepétől a sokszínű társadalmi mozgalmakon belül a környezetszennyezésre és pazar¬
ló fogyasztásra érzékeny szervezetek kialakulása figyelhető meg a fejlett világ országa¬
iban. A természeti környezet védelmét középpontba helyező szervezetek létrejötte egy¬
fajta válaszreakciót jelentett a sok esetben mértéktelen gazdasági növekedésre, bár ez
csak később vált alternatív közös gondolati kérré."!
A globalizációkritikai irányvonalak tekintetében Scheiring Gábor hét mozgalmi csalá¬
dot különböztet meg: zöld mozgalmak, munkásmozgalom, fogyasztóvédők, mezőgaz¬
dasági kistermelők mozgalma, radikális baloldali és békemozgalmak."? Az imént felso¬
rolt mozgalmak, azaz a globalizáció kritikai irányvonala mentén kialakult szervezetek
legnagyobb áttörését 1999 novemberében, a Kereskedelmi Világszervezet (World
Trade Organization, WTO) csúcstalálkozója idején szervezett tüntetések jelentették.
A WTO-csúcs eseményei
A Kereskedelmi Világszervezet (World Trade Organization, WTO) egyesült államok¬
beli Seattle-ben megrendezett ülése a nem párt jellegű szervezetek és mozgalmak az¬
előtt nem tapasztalható olvasztótégelyének bizonyult. Az egymástól sok tekintetben
különböző szervezetek, mint a Sierra Club, a Direkt Akciók Hálózata (Direct A ction
Network), a Nemzeti Családi Farm Koalíció (National Family Farm Coalition), a Hu¬
mán Társadalom (Human Society), az Első a Föld! (EarthFirst!), a Kanadaiak Tanácsa,
és számos szakszervezet (AFL-CIO) , dolgozott össze", hogy mozgósítsák a környe¬
zetvédelmi, emberjogi és AIDS-ellenes aktivistákat, egyházi csoportokat, szakszerve¬
zeteket, farmereket stb.!3
Mintegy száz országból összesen körülbelül 40 ezer diák, munkás, nemzetközi szerve¬
zetek és vallási csoportok tagjai érkeztek a tüntetésre, és 700 szervezet képviseltette
magát. A megmozdulások szervezését a Public Citizen nevű szervezet készítette elő.
323