Stranica 357 [357]
értve a bűnözést, a kábítószer-kereskedelmet, az etnikai gettók kialakulását, amelyeket
a régóta ott élő lakosok a bevándorlók, elsősorban marokkóiak jelenlétének tulajdoni¬
tanak.
Mecsetellenes diskurzusok
A mecset-háború Katalóniában leginkább ipari városokban robbant ki. Ezekre a város¬
okra jellemző a markáns megosztottság az alsó osztálybeli, főként spanyol bevándor¬
lók által lakott külterületek, valamint az őshonos katalánok által lakott gazdagabb,
központi városrészek között. Ezek a perifériás negyedek eredetileg nagy részben a
spanyol bevándorlók számára épültek, mostanra viszonylag nagy számú, többnyire
muszlim bevándorló otthonává is váltak. A muszlimok nagy koncentrációja e negye¬
dekben azt a sajátos felfogást generálta, hogy a bevándorlók , gyarmatosították" e terü¬
leteket. Azokat a spanyol ajkú lakosokat, akik a külső kerületekben rekedtek, az ,,elve¬
szett nemzedék" Róbert Péter által használt fogalmával lehet jellemezni.18 Elsősorban
idősebb korú, alsó osztálybeli, Spanyolország déli tartományaiból az 1960-es években
idevándorolt lakosságról van szó. Az , elveszett nemzedék" kifejezés — bár kiragadtam
az eredeti magyar társadalmi kontextusból — találóan utal e közösség társadalmi alá¬
rendeltségére. A bevándorlásuk első évtizedeiben erőteljes kulturális és gazdasági
szegregáció áldozataivá váltak, hiszen a helyi katalán lakosság a bevándorlásukat a
Franco-rendszer e régió ellen folytatott küzdelmének értelmezték." Míg a második
generáció életében tapasztalható társadalmi elmozdulás egyúttal a külső kerületekből
való elköltözést is jelentette, addig az első-generációs spanyol ajkú népesség esetében
a mobilitás — mind társadalmi, mint földrajzi értelemben — csak egy szűkebb rétegnél
érzékelhető.
A helyi lakosok narratíváinak vizsgálata fontos a kutatás szempontjából, hiszen ezek
megvilágíthatják a mecsetek szimbolikus jelentőségét a katalán városokban. Társada¬
lomtudósok egyre inkább felismerték a narrativa/frame/diskurzus központi szerepét a
társadalmi jelenségek értelmezésénél." A jelen cikkben elsősorban a frame fogalmat
alkalmazom. A frame-ek olyan , értelmezési sémák, amelyek lehetdvé teszik, hogy az
egyén megtalálja, érzékelje és azonosítsa a saját életében és a világban lezajló esemé¬
nyeket”.24 A frame-ek egyesítik a szociális és/vagy politikai probléma diagnózisát, a
prognózist és a fellépés szükségességének indoklását.22 Mindezen túl a frame-ek drá¬
mai formába rendezik a szereplők és kívülállók identitását.
A katalán mecset-háború frame-jeit Kenneth Burke melodráma-modelljét"? alkalmazva
közelítem meg. Már maga a dráma metaforája különböző okok miatt hasznosnak bizo¬
nyulhat konfliktus elemzés alkalmával. Először is megvilágítja a konfliktus , folyamat¬
szerű, interaktív [és] dinamikus" természetét." Továbbá rámutat az érzelmek perfor¬
matív és kollektív dimenziójára, és lehetővé teszi számunkra, hogy az érzelmeket mint
diszkurzív performanszokat kezeljük, amelyeket mindig meghatároz az adott társadal¬
mi és politikai kontextus. A melodráma-modell nagyon jól hasznosítható társadalmi
és politikai konfliktusok vizsgálata esetén." A melodrama nem csupán egyfajta filmes
397