Oldal 25 [25]
A kép alakításához számos eszköz áll rendelkezésünkre. A bemozdulásos életlenség — amely a fényképezőgépnek és/vagy a
témának a felvétel pillanatában történő elmozdulásával jön létre — régi-új eszköze a fotográfusnak. Alkalmazható tudatosan,
de létrejöttében a véletlennek is döntő szerepe lehet. A végeredmény dönti el, hogy mikor számít hibának, vagy meghatározó
képalakító eszköznek.
A képzőművészek már jóval korábban felfedezték és ábrázolták a mozgás, a bemozdulás élményét. Az expresszionista,
impresszionista, dadaista, stb. festők művei különösen érdekesek ebből a szempontból. A futurista Giacomo Balla , Pórázon
sétáltatott kutya dinamizmusa" akár fényképtanulmány alapján is készülhetett volna. AZ olasz futuristak - Umberto rsxeyexer(@) Alb
Carlo Carra, Luigi Russolo - olyan, a mozgásélményre épülő új Abrazolasi modot teremtettek, amely a valóság különböző
szintjeinek egymásra építésével, elsősorban a mozgásnak és szimultaneitásnak köszönhetően ,az utca, az élet, a nagyvárosokra
jellemző törtetés, szorongás, a zaj okozta nyomasztó érzések ábrázolásának is formát ad". Tiszta fotografia.
Mas képélmények is hozzasegitettek a Vagta, a Tánc, a Cirkusz és a többi ,bemozdulásos" képeim elkészítéséhez.
Escher Károly (1 890-1966) a magyar riportfényképezes egyik legnagyobb alakja igazan tudott éles képeket készíteni.
Az 1947-ben készült , Csodálatos mandarin"-ja azonban elmozdult, életlen alakokat ábrázol. Mégis, ez a mágikus expresszivitás¬
sal bemozdított pillanat nagyszerűen fejezi ki Bartók zenéjét, és az arra készült Harangozó-koreográfiát. Korszakalkotó képe
nyomán a bemozdulásos táncfotók egész sora született meg a ,hazai pályán" is: Szöllősy Kálmán, Vadas Ernő, Németh József,
Bartal Ferenc, Horling Róbert, Keleti Éva, Korniss Péter, Benkő Imre, Szalay Zoltán, Koncz Zsuzsa, Dusa Gábor, Révész Róbert és
mások nevéhez kapcsolódva a , bemozdulásos táncfotó" szinte magyar specialitás lett. Én sem lóghattam ki a sorból.
A hatvanas-hetvenes években a világot bejárt kép volt Victor M. Chagas dos Santos-nak, , Fúria" című mesterműve, amely egy
rvlgelerelere) gézmozdonyt ábrázolt. De hogyan?! Az idő múlását, a sebességet, a lendületet, a mindent elsöprő mágikus erőt
többek között a bemozdulásos életlenség — élesség kontrasztjával érte el.
Budapesten, a Madách-téren volt az MTI kiállítóterme, ahol láthattam a hatvanas években a lengyel Mazowsze Együttes tanco¬
sairól készült , bemozdított" fotókat. Már nem emlékszem készítőjük nevére — talán Edward Hartwig (1909-), vagy valamelyik
tanítványa -, de a képek nagyon inspiraloan hatottak ram.
BEMOZDULAS, ELMOZDULAS