Stranica 46 [46]    
          talán maguk sem tiszta indogermánok,
 hanem többfajúak voltak) hozzája csatla¬
 koztak és nyelv szerint finnugorokká lettek.
 De az ősnépnek, ha csatlakoztak is hozzája
 idegen elemek, törzsökös része mégis csak
 az eredeti finnugor volt, Ennek a törzsö¬
 vak közül műveltségtörténeti adatokul min¬
 denckelőtt azok szolgálhatnak, a melyekről
 a nyelvtudomány kritériumaival meg lehet
 hogy a finnugor alapnyelvbél
 valók; továbbá azok, a melyeknek a meg¬
 állapítani,
 voltát legalább a magyar és vogul-osztják
 kös résznek a nyelve öröklődött évezredeken
 át ivadékról-ivadékra s él mai napig is a
 köztük a magyar
 kán. Bármilyen idegen elemekkel gyarapo¬
 finnugor népek - aja¬
 rott is tehát a magyarság, annyi bizonyos,
 hogy az «igazi magyarokv az 6s-finnug
 yelvegység koráig, vagyis a magyar¬
 ság külön élete előtti időig lehet vissza¬
 vinni. Nemkülömben azon jövevényszavak,
 a melyekről ki tudjuk mutatni, hogy még
 a honfoglalás előtt honosodtak meg őseink
 roknak egyenes leszármazottjai.
  BAGYON kevés az,
 magyaroknak honfoglalás előtti
 5 és honfoglaláskori műveltségéről
 a mit a
 yelvében. Végül még u ismeret¬
 len eredetű szó is, a melyekről annyit mégis
 teljes bizonyossággal állíthatunk, hogy nem
 ebben a hazában képződtek vagy hono¬
 sodtak meg.
 
Ezekből az adatokból azonban csak nagy
 
szabad k
 vonni,
 Az alapelv az, hogy valamely szó meg¬
 volta a szó-jelentette tárgy vagy fogalom
 a legrégibb forrá i
 
találunk, Az archacologiai I Ieletek a mele
 ségnek csak bizonyos körére szorítkoznak,
 s a fantsdgtételiik annyiban nem egészen
 kielégítő, hogy csupán az illető területnek,
 de nem határozottan a terület ezen vagy
 
Irségéhez szol¬
 megvoltát ís yitja. Minthogy azonban
 a szavak jelentése változásnak, fejlődésnek
 van alávetve, vigyáznunk kell arra, hogy
 a régi szónak ne
 tulajdonítsunk . valami
 modern jelentést, Így pl. abból
 hogy a
 szó megvolt a honfoglalás előtti magyarok
 azon egykori lakóinak
 gáltatnak adatokat
 Sokkal nagyobb számúak és megbízha¬
 tóbbak azok a műveltségtörténeti adatok, a
 melyeket a nyelv szolgáltat, ha kellő óva¬
 tossággal vallatjuk. A nyelv határozottan
 egy néphez van kötve, annak kétségtelen
 sajátja,
 elemek seek egymás mellet; a melyeket
 Szókészletében különféle eredetű
 az összeh y gpiBige
 vel egymás fölé sorakozó rétegekké csopor¬
 cestietinll, s ezen rétegek a népnek részint
 , sőt már a finnugor alapnyelv¬
 ben ís, nagy hiba volna azt következtetni,
 hogy a mi honfoglaló őseink s már az ő
 ős-finnugor eleik is olyanszerű épületek¬
 De mé
 nak kell lennünk a negatív következtetések¬
 ben;
 nem szabad egyszerűen azt következtetni,
 ben laktak, mint mi. óvatosabbak¬
 t. i. valamely szó meg nem voltából
 hogy a tárgy vagy a fogalom sem volt
 meg; mert hiszen tudjuk, hogy azóta is, a
 mióta magyar nyelven írnak, jó csomó sza¬
 vunk
 kíveszett, s ez minden bizonynyal
 hala¬
 részint gbeli
 gét,
 
dását tárják a vizsgáló feme elé.
 A «nyelvészeti palacontologia» adatai tehát
 a szavak, mint tárgyak és fogalmak nevei
 és kifejezői. Minthogy pedig a honfoglalás
 előtti kor szókészlete írásban nem maradt
 
történelem előtti korban is.
 megtörtént a
 Máskép áll azonban a dolog, ha valamely
 fogalomkérnek összes szavai hiányzanak;
 akkor már helyes az a következtetés, hogy
 maga a fogalomkör sem volt ismeretes,
 Pl. ha nem tudnók is, hogy a honfoglaló
 k nem voltak k ennek a
 reánk, csak k útján állap
 meg, hogy a minket érdeklő szavak közül
 etnek tekintetbe, vagyis melyek
 voltak meg abban a korban, Az eredmény
 melyek
 a következő:
 A nyelv történelmi korában előforduló
 és legnagyobbrészt most is meglevő sza¬
 gy
 konstatálására teljesen elegend
 volna az,
 hogy a keresztény egyháznak összes spe¬
 cziális műszavai hiányzottak a nyelvitkbol.
 
Az eredeti szavak rendszerint az ősmű¬
 veltségre vetnek világot; a műveltségbeli
 haladás jórészt a jévevényszavakban  tűk¬
 
 
          
        