Oldal 405 [405]    
          (A Magyar Nemzeti Műzeum levéltárában levő galvá
 Múzeum régiségt
 HONFOGLALÁS
 korában és általá¬
 ban a XI. század
 5 végéig czímerekről
 abban az értelem¬
 ben, a hogy azokat
 Pesos y a heraldika tudo¬
 mánya magyarázza, nem lehet szó. A czi¬
 mertan pajzson, sisakon, zászlón, s más erre
 alkalmas tárgyon, például pecséten látható
 ábrázolást ért a czímer fogalma alatt, a
 melynek lényeges kelléke az állandóság,
 vagyis az a tulajdonság, hogy az utód azt
 változatlanul örökölje, hogy annak viselésé¬
 ben jogfolytonosság legyen s így mintegy
 tulajdonává, ismertető jelévé váljék annak
 a családnak vagy testületnek, mely azt vi¬
 selni jogosult.
 
Ha a vezérek idejében s a magyar kirdly¬
 ság első két századában nem is szólhatunk
 középkori értelemben vett czímerről, annyi
 azonban kétségtelen, hogy honfoglaló őseink¬
 nek, mint első sorban hadviselő népnek,
 volt oly jelvényiik, mely hadban az össze¬
 tartozást, táborozásban a vezérek szállását
 mutatta és általában nemzeti vagy törzsi
 
34
 megkülönböztető jegyül szolgált. A nemzeti
 hagyomány és ezen alapuló krónikáink meg
 is nevezik ezt a jelvényt, melyet szerintök
 már a húnok nagy fejedelme, Attila, hor¬
 dott pajzsán és zászlaján, s utána őseink,
 a vezérek alatt, Gejza fejedelem idejéig a
 hadban magukkal vittek. Ez a jelvény a
 néhány évtized óta új életre ébredt koronás
 turul-madár.
 
Hogy mi a turul, milyen szerepe van a
 hún-magyar hagyományban, hogy e név
 alatt az apróbb sasok családjához tartozó
 madarat, a karvalyt, kell értenünk, hogy e
 nevet viseli a későbbi korban is egy magyar
 nemzetség s hogy az minálunk mint sze¬
 mély- és helynév sem ismeretlen, — tudjuk
 Nagy Gyula értekezéséből (Turul 1883.); ké¬
 pét pedig a bécsi Képes Krónika festményei¬
 ből ismerjük, A tizennegyedik századi nagy¬
 becsű kézirat festője természetesen ezt a jel¬
 vényt olyannak képzelte és olyannak fes¬
 tette, a minőnek ő látta a korabeli czíme¬
 reket. Attilanak és a honfoglaló Árpádnak
 pajzsára, zászlajára festette a turulnak vélt
 madáralakot, melyet feketének, álló hely- /
 zetben, becsukott szárnyakkal és korona ~~