Stranica 414 [414]
Mo,
a
Szent István király.
(A Bécsi Képes Krónikából.)
czímerrel; a szövet a pajzs mezejének szií¬
neit követi és ráalkalmazzák a pajzsbeli
czímert oly formában, a hogy az a pajzson
látható. Imre és II. Endre királyaink czi¬
meres lobogója is olyan volt, a minő a /
Manesse-kodex magyar zászlaja; s ha a
hely megengedte, rajta voltak minden má¬
sodik csikon az apró oroszlánok is, és pedig "
ték, akkor vörös volt a szindk, ha azonban |
a vörös csikokon voltak a lépkedő orosz¬
lánok, akkor színök sárga vagyis arany /
lehetett. A heraldika szabályai, a czímer- "
tani szinek törvénye és a XIII. századi gya- /
korlat szerint ilyennek kell elképzelnünk e!
két királyunk lobogóját A királyi zászló
szövete IV. Béla idejétől kezdve vörös volt, és /
rajta fehér kettős kereszt volt a czimerkép. "
Czímertani szempontból is nagybecsű hazai /
emlékünk a Márk-féle bécsi Képes
melyet írója 1358-ban kezdett meg. Vezérek,
Krónika,
királyok képeivel, csatajelenetekkel gazda¬
gon diszitett kézirat ez, mely a XIV. századi
könyvfestészetnek egyik legértékesebb ter¬
meke, Igaz, hogy az arezképekben, a hadi »
sőt nagyrészt a |
rahaviselefek formájában sem kereshetünk"
korhűséget; ilyesmi a XIV. századi könyv- ,
festészet előtt még jobbára ismeretlen foga-"
lom; legfőlebb saját korának viseletét és fel¬
fogását, a mit maga körül lát, viszi át több :
száz évvel korábbi alakokra és eseményekre. "
De mert a kézirat korát nem nagy idő vá- /
lasztja el az Árpádokétól, egyben-másban az
képeinél fogva is igen tanulságos, így kül
nösen a czímerek szempontjából.
Im
A kézirat festője a magyar czimer Arpad¬
két
kettős keresztet, melyek az ő korában még
| kori alkotó részét, a csikokat és a
nem egyesültek egy pajzson, a legrégibb
időktől kezdve fegymás
5 Attila hún király pajzsán és arany zász¬
)
" laján ott látjuk az ősi jelvényt, a fekete
cd
¢
mellett alkalmazza.
, turulmadarat, mely Árpád pajzsán is meg¬
) van; de már Attila egyik harczának képénél
(ott a vörös-fehér csíkos pajzs. Szent István
) mellén, zászlaján és pajzsán ezüst vagyis
fehér kettős kereszt a czímer, mely mindig
) vörös alapon foglal helyet; köntöse pedig /
" a magyar czimernek megfelelőleg ép úgy
piros-fehér csíkos, mint a kézirat készülte¬
kor uralkodó magyar királynak: Nagy
Lajosnak ruhája. Aba Sámuel harczaiban
a hadi lobogó piros-fehér csikos; Salamon /
királynál mind a keétféle czimerpajzs egy- ~
mas mellett szerepel. Szent László mellét
és JI. Endre zászlaját, mikor a Szentföldre
indul, a vallásos motívum, a kettős kereszt
díszíti; Kún László sátrát, a mely előtt a
megölt király fekszik, három czímeres pajzs
borítja; ezek között csak egynek czímere a
a történelmi hűség figyelembe nem vételé¬
" vel, a király egyénisége szerint változtatja
A két czímerképet; a vallásosságukról ismert
ag
kirdlyok czimere jobbára a kettős kereszt,
mig a nemzeti törekvéseket képviselő ifjabb
kirdly, ha szemben áll a törvényessel, leg¬
többször a csíkos czímert viseli
» és zászlaján. Látjuk e
Kun László megöletése.
(A Bécsi Képes Krónika szerint.
P kezdőbetüben.)