Stranica 414 [414]
OCR
Mo, a Szent István király. (A Bécsi Képes Krónikából.) czímerrel; a szövet a pajzs mezejének sziíneit követi és ráalkalmazzák a pajzsbeli czímert oly formában, a hogy az a pajzson látható. Imre és II. Endre királyaink czimeres lobogója is olyan volt, a minő a / Manesse-kodex magyar zászlaja; s ha a hely megengedte, rajta voltak minden második csikon az apró oroszlánok is, és pedig " ték, akkor vörös volt a szindk, ha azonban | a vörös csikokon voltak a lépkedő oroszlánok, akkor színök sárga vagyis arany / lehetett. A heraldika szabályai, a czímer- " tani szinek törvénye és a XIII. századi gya- / korlat szerint ilyennek kell elképzelnünk e! két királyunk lobogóját A királyi zászló szövete IV. Béla idejétől kezdve vörös volt, és / rajta fehér kettős kereszt volt a czimerkép. " Czímertani szempontból is nagybecsű hazai / emlékünk a Márk-féle bécsi Képes melyet írója 1358-ban kezdett meg. Vezérek, Krónika, királyok képeivel, csatajelenetekkel gazdagon diszitett kézirat ez, mely a XIV. századi könyvfestészetnek egyik legértékesebb ter meke, Igaz, hogy az arezképekben, a hadi » sőt nagyrészt a | rahaviselefek formájában sem kereshetünk" korhűséget; ilyesmi a XIV. századi könyv- , festészet előtt még jobbára ismeretlen foga-" lom; legfőlebb saját korának viseletét és felfogását, a mit maga körül lát, viszi át több : száz évvel korábbi alakokra és eseményekre. " De mert a kézirat korát nem nagy idő vá- / lasztja el az Árpádokétól, egyben-másban az képeinél fogva is igen tanulságos, így kül nösen a czímerek szempontjából. Im A kézirat festője a magyar czimer Arpadkét kettős keresztet, melyek az ő korában még | kori alkotó részét, a csikokat és a nem egyesültek egy pajzson, a legrégibb időktől kezdve fegymás 5 Attila hún király pajzsán és arany zász) " laján ott látjuk az ősi jelvényt, a fekete cd ¢ mellett alkalmazza. , turulmadarat, mely Árpád pajzsán is meg) van; de már Attila egyik harczának képénél (ott a vörös-fehér csíkos pajzs. Szent István ) mellén, zászlaján és pajzsán ezüst vagyis fehér kettős kereszt a czímer, mely mindig ) vörös alapon foglal helyet; köntöse pedig / " a magyar czimernek megfelelőleg ép úgy piros-fehér csíkos, mint a kézirat készültekor uralkodó magyar királynak: Nagy Lajosnak ruhája. Aba Sámuel harczaiban a hadi lobogó piros-fehér csikos; Salamon / királynál mind a keétféle czimerpajzs egy- ~ mas mellett szerepel. Szent László mellét és JI. Endre zászlaját, mikor a Szentföldre indul, a vallásos motívum, a kettős kereszt díszíti; Kún László sátrát, a mely előtt a megölt király fekszik, három czímeres pajzs borítja; ezek között csak egynek czímere a a történelmi hűség figyelembe nem vételé" vel, a király egyénisége szerint változtatja A két czímerképet; a vallásosságukról ismert ag kirdlyok czimere jobbára a kettős kereszt, mig a nemzeti törekvéseket képviselő ifjabb kirdly, ha szemben áll a törvényessel, legtöbbször a csíkos czímert viseli » és zászlaján. Látjuk e Kun László megöletése. (A Bécsi Képes Krónika szerint. P kezdőbetüben.)
