Stranica 436 [436]    
          Nagy Géza. Leányrablás nyomai.
 Ethnogr. 1894. 272.
 
Karácsonyi János, A honfoglaló ma¬
 gyarok hajviselete. Ethnogr. VII. 1896. 7.
 
Ilésy János. A Lehel-kiirtrol. Száz. Karácsonyi János. Csatalovak ele¬
 ee ven eltemetésének szokásáról. Ethnogr. VII.
 
Hampel József. A jász-kürt dombor- — 1896. 4.
 ee Matyas Flórián. Pogány szokások
 
inknél stb. Akad. Ért. 1 1897. XVII.
 
Bátky és Sebestyén Gy. Ettek-e a
 nearer 16-vagy emberhist? Bthnogr.
 1903¬
 
Herman Ott Osi elemek a magyar
 
i zökben. Archeol. Értesítő
 
ssfoglal¬
 eect
 LEHEL KURTJE.
 Valentinus Bujdosó. Lehel kürtje és
 még valami. Száz. 1896. 773.
 SZOKÁSOK ÉS ERKÖLCSÖK.
 ŐSI FOGLALKOZÁSOK.
 Podhraczky József Az sálklomás
 története.
 
mese SS aguéauten a régi magya¬
 S74: Herman Ottó. A magyar
 ay IPH: Ostérténeti szokások  kozások köréből. Halászat és p
 a magyaroknál és más nemzeteknél. Bpest, 1898.
 
ae SS Horvath Géza. A honfoglaló magya
 
Barna Ferd, Nehány tok i ismeretei.
 
tárgy neve a magyarban. Akad. Ért. anyelvt. Közl. 1866. 326. V. 6. Szily Kálmán megi
 1878. VII. a 327. füz. és Horváth válaszát a 328. fű
 rok:
 Na Géza. A magyar haldszat
 ggedete. Jankó művének bírálata, Ethnogr.
 pars
 
istnrivice) Ramat, A magyar népies
 halászat műnyelve. M. Néprajzi Társaság.
 I. sz. füzete.
 
SireliusU. T. Über die Speerfischerei
 bei den finnisch- gate jelem (Mat
 riaux et recherches le la société
 finn önsrienae Halunenor 1906. (Leipzig,
 Harrassowitz.) V. ö. Bthi
 
Jankó János. A mated Halászat
 eredete. ass Jenő gr. III. ázsiai utazása.
 I. köt
 
Meritt) B, A magy. fémnevek.
 Ethn. 1894.
 
Brummel Gyula, A honfoglaló ma¬
 gyar lova. Bp. Hirl. 1900 decz. 25.
 
Besskó József. Alin lal ma
 nemzet lovairél. Craniometriai eae,
 Bpest, 1906. Patria.
 
Kóssa Gyula,
 
gyarckná!. Ethnogr.
 Léfestés a régi ma¬
 1906. 211— 215.
 A magyar pogánykori leletek koron:
 Aare ették: Pulszky
 Se Avad: "Évi
 agy Géza. Az aldobolyi kardról.
 peek Ért. 1886.
 
Foltin János. Al fen s-sirlelet Szi¬
 fatto és leletek a m: jani magány ező
 lal. az egri egyi . IL. köt. 1887.
 
— Megy Géza, A magn lovas¬
 sírok. Arch. É 3.
 Ficer ber A Kunávets ősmagyar
 korbeli sírleletekről. t. 1894. 368— 6.
 a Lajos. Pogány sirlelet Zsolt
 idejéből Citas Arch. Ért. 1895.
 Kuzsinszky Balint,
 
m.
 ‘eiben.
 Hampel József, A honfoglalási kor
 kútf. 1.
 hazel lemféeci (Wasser fo:
 05.) V. ét
 zendrei János ismertetését
 Lenhossék. A szeged-öthalmi ása¬
 tások eredménye. 1884. Olasz- és hor¬
 Kovach Alb. Atieracrghn locas, vátországi Hate a ) Rroatiegietes korából.
 Arch. Értes. XII. és XIII. Arch. Ért. 1896.
  Elekenseker Újabb leletek ashes Pósta Béla. DB törteli magyar po¬
 Demkó-hegyen. Arch. Ért. XIII.266.  gánykori leletek. Arch. Ért aoa
 aor Ferencz, seas pogsny- Jósa Andra
 ages sirleletek. Akad. eee XI Ze
 1891. és Magyaror
 Hampel József. michel a Fone
 lalás korából. Arch. Ért. 22. évf. 296— 316.
 Farkas Sándor. Egy lovas sírlelet
 a magyarok pogány korából. Arch. Értes.
 VIII. 384.
 A szihalmi Arpad¬
 sán i
 . A bezdédi vonod
 láskori temető. Arch. Ért. 1896. 385—4
 
Hampel József. A régibb közé kor
 (IV—X. század) eats Magyarországon.
 Bpest, I. 1894. 98.
 
Reinecke P. A seytha sirleletekrél.
 Arch, Ért. 1898.
 
Bartalos Gyula. Honfoglaláskori le¬
 letek. Arch. Ért 9 353.
 
899. 129.
 ig Arch.
 oltinyi János.
 
. Földvárhalom
 
vaknak ‘heute
 id.
 
Barina PS Ke magyar lovas:
 sír. Arch. Ért. 1899. 276
 Dókus Gyula. aati sírleletek
 Zemplénben. Arch. Ért. 1900. 39¬
 Karácsonyi János és Cséplő 2 Ae
 hari várban rendezett ásatások (1g0r.) ; 1. Ka¬
 k a bihari szőlőheg
 eztet
 Ip
 
eredménye, u. 0. 455. I.
 Réső Ensel Sándor. Csörsz árka.
 
piriősa temet ishoz, Nyíregyháza, 2875
 
50
 ene Tivadar A szolyvai kard
 méretei és alal 1877. 274— 276.
 
Kohn. Die Sones in den russi¬
 schen Steppen und in Galizien. (Zeitsehr.
 Ethn. X. 1879.
 
dé¬
 Hilás Ldedtes abonyi régibb
 ki
 zépkori sírmezőből. (Arch. Ért. rgor. 1902.)
 Kohlbach Bert. Adatok Somogy vár¬
 művelődésének történetéhez. Ka¬
 posvari áll. főgymn. 1903/4. értes.
 
Hampel József. Ornamentika a hon¬
 foglalási kor emlékein. (Arch. Ért. 1904.
 105;
 
Tömörkény J. Oroszlamosi és kérés¬
 vidéki lovassirok. Arch. Ért. 24. 1904. 263—71.
 
Nagy Gy. Lovassirok Torontalban,
 Bukován. Arch. Ért. 1904. 417.
 
Jósa A. Egy lelet a honfoglalás ko¬
 rából. Arch. Ért. 24. 1904. 175. 1
 
Marton Lajos. Új leletek az abonyi
 régibb középkori sírmezőből. (Arch. Ért. 24.
 1904. 303—18.
 
Hampel J. Alterthümer des frühen
 Mittelalters in Ungarn. 3 Binde. Braun¬
 sehweig, 1905.
 
Kada Elek, Ciátéri temető a régibb
 középkorból. Arch. Ért. Igo6. 135. 207.
 
Frey Imre, Kókai honfoglaláskori
 magyar sírok. Arch. 1908. 191—192.
 
|, íg Nagykapornoki Konfoglalás¬
 kori sírlelet. Arch. Ért. 1907. ror. 1.
 
Hampel József. Ujabb fier
 a honfoglaláskori emlékekről Akad. fel.
 Olvasás 190;
 
Nagy Géza. A hun-avar és magyar
 ánykkori sírleletek jellemzése. Arch. Ért.
 
Megy Géza, A régi kúnok temet¬
 se. Arch. Ért. 1893. I05—II7.
 Munkácsi Berndt. A régi magyarok
 temetkezési szokásai. Ethn. VÍ. 1896.
 
unkácsi és Baloghi. Temetkezési
 kultusz stb. Ethn. XI. 1900.
 
Pelcz Joannes. Hungaria sub Geisa,
 sive historica de rebus Geisze, ultimi ducis
 et I. regis Hungarorum commentatio. Sopro¬
 nii, 1769.
 éza eMagnuss nevéről. Akad.
 Por Antal. Geese. Száz. 1891. 318. 1.
 
Karácsonyi János. A Geisa név ki¬
 ae e. Tur. X. 387.
 
Nagy Géza. A Geisa név kiejtései.
 Tur. X42,
 Karácsonyi János Még egyszer a
 Geithsa név kiejtése. Tur. XII.
 
Marson lms. Ecza mgelMeszko
 lengyel fejed. húga, Sdelheid (Beleknegi gini
 be 1808 8. a sb vat
 6. Szent¬
 
1906.
 
Karácsonyi János. Hogy kell kieftez
 niink az utolsó m. fejedelem nevét? Tur
 He
 Meslay die Ge¬
 Beitriige stb. 1893. V. ezikk.
 Uj eredmények. Tun
 1.
 Családfával
 376
 Szinnyei József ifj. Hogyan hang¬
 t a magyar nyelv az Árpádok korában?
 elvőr, 1895.
 áryás Flórián. Chronologiai meg¬
 AllapitaSok. Ak. Ért. 1899. 37¬
 Fiók Károly, Géza fejedelem neve
 stb. Száz. 4I. 1907. 61: lever
 Nehan; Te a Sane . 1907.
 
wales u. o. 862. és mica vég¬
 8
 
morse PA. A kereszténység első
 jada Magyarországon. Bpest, 1878.