Oldal 162 [162]
A szkitha viselet.
(I. szines tábla,
A. 1—6, ábra. —
I. fekete tábla,
1-4) 1355
17—109. ábra.)
a A SZKITHA-SZARMATA VISELET.
altáji viselet, melyet ismerünk — egészben véve föltünteti a TÉN rales Oz eitoub
különböző néptdrzsek ősi viseletét is Kelet-Európától kezdve Kozép-Azsian át egész
visszafelé nyomozhatjuk a magyar viseletet, legere¬
ven ismeretes viseletben kell keresnünk. Ilyen
szempontból tekintve a szkitha viseletet, épen nem csodálkozhatunk BO, ha pl. az
Altáji hegység délkeleti részén tanyázó turkoknál még a IK, ie VIII. században is
ugyanazt a sajátságos, hátul lefelé kanyarodó s a nyakszirtet is elfödő SÉVEZEt találjuk
(4. 6—7.), minőt a feketetengermelléki szkithak csaknem ezer esztendővel előbb viseltek,
sőt némely kirgiz és mongol törzsnél ma is használatban van.)
A szkitha viseletrél aránylag elég emlék maradt fenn az utókorra. INTÉ go ög
irók egy-egy megjegyzését, a mit a szkithák szokásairól, külső megjelenéséről és visele¬
téről tesznek, megelevenítve szemlélhetjük azokon a domborműves arany és ezüst kor¬
sókon, ékszereken és festett görög vázákon, melyeket a jelen század harminczas éveitől
kezdve a déloroszországi szkitha fejedelmi sirhalmokban találtak. Ilyenek különösen a
csertomlicki vagy nikopoliszi ezüst korsó domborművei,. a Kercs közelében levő Kuloba
nevü kurgan elektron edényének, arany torguesének és különböző ékszereinek jelenetei ;
Belső-Ázsiáig s igy a meddig csak
detibb és legrégibb alakját a szkitha né
ezekhez csatlakozik a berlini muzeum egy-pár vázájának szkithákat ábrázoló festménye
s aztán I. Darius perzsa nagykirály behisztuni sziklaföliratának az az alakja, kiről a
fölirat egész egyszerüen csak annyit mond, hogy «ez a szaka» (szkitha),@)
A szkithák, mint Hippokrates irja, télen-nyáron egyformán ruházkodtak, a későbbi
emlékeken azonban határozottan meg lehet különböztetni egy melegebb prémes bőr- s
egy szellősebb, bő vászonruházatot. Ugyancsak Hippokrates mondja, hogy a férfi- és
női öltözet különbözött egymástól, a női öltözetre azonban nincsenek olyan emlékek,
mint a férfi ruházata, ha csak a görög vázák amazonjait nem tekintjük ilyeneknek; né¬
met irók felfogása szerint a férfi- és női viselet közt nem sok különbség lehetett s ezt
a felfogást igazolni látszik úgy a közép- és belső-ázsiai kezdetleges állapotban élő turá¬
noknak mai viselete, mint a szkitháktól csak dialektusilag különböző szarmaták szokása,
kiknél, Herodotus szerint, férfiak és nők egyformán ruházkodtak ; az amazon-viseletben
is, a mely különben nagyon magán viseli a kis-ázsiai befolyást, módosulva ugyan, de
felismerhetők a szkitha férfiviselet alkatrészei.)
A ruhát bőrből vagy vászonból készítették. Justinus vagy helyesebben Trogus
Pompejus szerint, kinek művét Justinus kivonatolta, a szkithak nem ismerték a gyap¬
jut, hanem vadállat- s különösen pedig menyétbőrrel ruházkodtak. A mi ezen sokgzar
kifogásolt állítást illeti, valószinüleg igaz, csak hézagos, a mennyiben a vászonról nem
tesz említést. Bizonyos, hogy annál nagyobb kelete volt a szkithák között az állatbőrből
készült ruházatnak, minél távolabb laktak észak felé a Fekete- és Azoy
mar Dél-Oroszorszagban, hol, Herodotus szerint, a |
vadon nőtt, a vaszonruha is el volt terjedve ;
i-tengert6l; de
enhez nagyon hasonló kender
Herodotus, mint valami uj és föltünő