Stranica 226 [226]
A korona.
66 A KÖZÉPKORI MAGYAR VISELET.
szinü kelméből készült nagy négyszögü ékítményt rarrtak, mely ékkövekkel ae 5 Géza
képén) s himzéssel (mint több császári képen) volt diszítve. De nemesalc 2 188 i aM
a tunika újja is a felső karon el volt látva gyöngyökkel kirakott ies sane Ba SZÖ¬
vettel, a mit a bolgár czári viseletnél is alkalmaztak. Ellenben Gea palestian sem a
Szent István-féle palást lehajtott kerek gallérját, sem azt a felálló széles és kemény
nyakravalót nem találjuk meg, a mit Dukas Mihály császár, fia Konstang ane Forays
genitus (VI., 7--8.), valamint a Magyar Nemz. Múzeumban levő nyt ie a HONE
Konstantinus Monomachus (+ 1054) császár visel. A bibor palást szivalaku sárga és kek
szinü kerek ékitménynyel van behintve; a szivalaku sárga diszitmény Dukas M. S fia
és Konstantinus Monomachus császári palástján is megvan s bizonyára a himzést jelzi;
mig a kék szinü kerek pettyek keretbe vannak foglalva, ezek tehát nyilván ékkövek.
A palást fekete szinü keskeny és gyöngyös szegélylyel van ellátva; a consularis bibor¬
sáv, a mi például Dukas M. palástján látható, Gézánál hiányzik. A palást alatt van a
kékszinű kelméből készült tunika, melynek újja fönt bő, alább a kézfej felé szükebbé
válik és ékköves gyöngyös szegélyzettel van ellátva: a felső karra, mint említettük,
gyöngyökkel diszített s himzett kerek biborkelme van varrva. Géza fejét ékköves kes¬
keny arany pánttal körülvett fekete bársony süveg födi, a mi tulajdonkép csak feje¬
delmi s nem királyi viselet. Jobbjában kétágu szigonyforma patricius botot (s nem a
császárok jelvényét, zászlós labarumot), baljában gombos fejben végződő, rövid, egyenes
keresztvasu kardot tart.)
A XII—XxIII. században, mint a királyi pecsétek mutatják, a fejedelmi viselet annyi¬
ban változott, hogy a palástot nem a jobb vállnál, hanem a mell közepén kapcsolták
össze; a széles nagy gallér, mint II. Endre képén is látjuk a stuttgarti codexben, sohasem
hiányzik; a tunika újja, mely a x1. században szük volt, az általános viselettel egyezően
megbővül; a mell közepe irányában egész végig a tunika alsó széléig széles arany paszo¬
mánt megy végig. Szokásba jött ezenkivül a tunika fölé egy más szinű felső tunikát
(supertunicale) ölteni, mely szintén a bokáig ért, de az öv felett kissé meglazíttatott s
ez által az alsó tunika is láthatóvá vált. Ennek újja mindig bő volt, míg az alsóé szük.)
A pecséteken királyaink keskeny abroncsu liliomos koronával vannak ábrázolva s
a koronáról két felől ékkövekben végződő lánczocskák csüngenek le, miként a szent
koronáról. Az ilyen lánczocskák Európaszerte hozzátartoztak a fejedelmi föveg kellékei¬
höz, maga a szokás Byzanczból ered s onnan ép úgy elterjedt a latin-germán népeknél,
mint az oroszoknál. Nálunk a xu. században — úgy látszik — nemcsak királyaink koro¬
naja, hanem a legelőkelőbbek fövege is el volt látva |
(talán a II. István korabeli Uros fia Janus nádor) xn
a rajz kezdetlegessége mellett is egész jól kivehető
ecsüngő lánczocskával; Janus ispán
. századbeli arany gyürüjén ugyanis
j ! a fövegről lecsüngő láncz, sőt épen
a rajz kezdetleges volta bizonyítja, hogy milyen nagy súlyt fektettek arra, hogy a láncz
el ne maradjon a fövegről. A III. Béla és neje sirjában lelt ezüst pántos nyilt korona