Stranica 231 [231]
A KÖZÉPKORI MAGYAR VISELET. 71
hanem görög folirataikbol is kitünik, mint például Szent Péter képénél: OATIOC Il(ezpo) ©
ESSZÉ mcter:
Minden körülményt fontolóra véve, a codex latinságát, görög művész által való
festetését, a fejedelmi pár keleteurópai viseletét, az ajándékozó Sz. Erzsébet s a codex¬
ben említett Gertrud fejedelemnő és Egbert püspök személyiségét: lehetetlen más ered¬
ményre jutnunk, mint hogy a könyvet II. Endre neje, Gertrud készíttette (a másoló
aztán lehetett trieri származásu pap), még pedig — úgy látszik — a bátyja, Egbert
számára abból az alkalomból, midőn az utóbbi bambergi püspök lett, tehát 1202 körül.
Erre az időpontra vall nem csak az, hogy a Sz. Péter előtt könyörgő fejedelmi alak
(VII. 13), a kiben II. Endrét véljük, nem visel királyi koronát, hanem csak ékkövekkel
diszített fejedelmi süveget, hanem az is, hogy Gertrud olyan nevü egyetlen fiáért (Péter)
imádkozik, a kiről ismeretes forrásaink mit sem tudnak, a mi azonban egyáltalában
nem zárja ki, hogy 1r99—1203 közt II. Endrének és Gertrudnak ne lett volna ilyen
nevezetü gyermeke. Ha már most azt is számba veszszük, hogy Endre, a ki ekkor tót¬
országi és dalmácziai herczeg volt, épen 1203-ban lázadt föl a bátyja, Imre ellen, hogy
a magyar trónt Imre fia, a csecsemő III. László ellenében magának biztosítsa, nagyon
is érthető lesz, hogy az uralomra vágyó Gertrud nem csak a fiáért, hanem a seregéért
is imádkozik. Ez esetben a Sz. Péternek könyörgő fejedelmi pár feje fölött levő értel¬
metlen, kissé kopott s azonkivül esetleg már eredetileg is hanyagul készített föliratot is
helyreállíthatjuk. JAIKIIC helyett talán OANAPIC = ho Andris olvasandó, IAPOIS<AK
helyett pedig TAPOP8AIC = Garthrudis, kinek neve a Sz. Péter lábainál térdelő (úgy lát¬
szik női) alak előtti TAPO azaz TAPO = Garth(rudis) föliratban ismét előfordul.(55
De legyen bárki is a fejedelmi pár, akár Endre és Gertrud, akár más, csakis ma¬
gyarok lehetnek, mert latin egyház és a xII. század második felét jellemző latin irás,
görög festészet és a viseletmódnak olyan keleteurópai jellege, melynek egyik alkateleme
a kerek tetejü, prém nélküli karimás süveg már egy századdal később Nyugot-Európában
is elterjed, így együttesen sehol máshol, csakis Magyarországban fordul elő.
Ezek után lássuk, miben állt az 1200 körüli magyar fejedelmi viselet.
A cividalei codex Sz. Péter előtt könyörgő fejedelme vagyis Endre dalmát és tót¬
országi herczeg (VII. 13) csaknem bokáig érő arany virággal átszőtt bibor felöltőben
van ábrázolva, mely testhez áll és egész szabására nézve megfelel az ezen időtájból
ismeretes bolgár czári viseletnek (18. tábla 5.) s mint ez utóbbi, gyöngyökkel és ékkö¬
vekkel kirakott arany paszomántos nagy kerek gallérral van ellátva; a mell közepe
táján széles arany paszománt megy végig, de csak derékig tart, mint az orosz viseletnél
(21. tábla, 2.) s a nagyenyedi Sz. Demeter képnél ‘17. tabla 1.), valamint a délorosz¬
orszagi kun szobroknal (20. tabla, 3, 5, 6.), úgy szintén a velenczei scythaknal (20. tabla,
8.) tapasztaljuk s nem szegélyezi egész hosszában a felöltőt, mint az imént említett bol¬
gár czári köntöst vagy mint a pecsétek szerint II. Géza és III. István öltözetét (22. tábla,