Stranica 232 [232]
OCR
Királyi viselet a XIII. században. a A KOZEPKORI MAGYAR VISELET. ia 6 a ől oldalt ké 1—2.) Derékban ékkövekkel kirakott széles öv foglalja össze a ruhát, melyről oldalt két att ae z viseletnél (2172) ez az öv alól arany lemezekkel borított ékköves szíj csüng alá; az OTOSZ se - ) határozati 5 aszománt folytatásának tűnik föl, itt azonban hatá an J még szembetünőbben a nagyenyedi Szent az öv két végének mutatkozik. A felkilátszó rész egyenesen a p meg van különböztetve a paszománttól, Demeter képnél (171), melynél félreismérhetlenül : ae öltő alját a bolgár czari viselethez hasonlóan ismét gyöngyökkel dúsan ékített arany paszománt szegélyezi. A felső kar és kézelő, mint a XI-XII. századbeli viseletnél már láttuk, szintén el van látva arany paszománttal, a kézelőnél eyougyoli 2 felső karon himzéssel ékítve; az indaalaku himzett diszítményt már a velenczei ú. n. indusok öltözetén is (20. tábla 7.) megtaláltuk. A föveg kerek tetejü S felhajtott széles ee süvegből all és ékköves arany paszomdnttal van bevonva; ez a stivegforma a XIV. szazadban nemcsak nálunk, hanem egész nyugaton el volt terjedve s egyenesen magyar , formának nevezhető szemben a prémes orosz és a magas tetejü, csúcsos kun stiveggel. Legszembetünőbb a piros csizma, mely a boka táján gyöngyökkel vagy apró ezüst pitykékkel van diszítve s fontos bizonyítékul szolgál a tekintetben, hogy a külföldi divat mindig csak muló áramlat volt, mely egy időre háttérbe szorítja ugyan a hagyományos viseletet, de véglegesen soha sem tudja kiszorítani. Valami félszázaddal előbb a byzanczi bocskor volt a divatos, már a XIII. század kezdetén ismét elterjedt a csizma a legelőkelőbb osztályban is. Kevesebbet szólhatunk a tulajdonképeni királyi viseletról. Igaz ugyan, hogy mindinkább megszaporodnak a királyi pecsétek, hol az uralkodó teljes fejedelmi díszben van feltüntetve, de ezek sok tekintetben konvenczionálisok, azonfölül a részletek is nagyon elmosódnak, képet pedig csupán egyet ismerünk, Herman thüringiai tartománygrófnak a stuttgarti királyi könyvtárban levő psalteriumából, melyben «Rex Vngarie» fölirattal kétségkívül Herman kortársa, II. Endre király van ábrázolva (22. tabla, 7. sz.), de itt sincs feltüntetve a teljes" királyi öltözet, mert a kép csak a test felső részét foglalja magában. Ennél is jellemző a lehajtott széles gallér, a mely azonban mégis keskenyebb, mint a minőt II. Géza és III. István pecsétjein (22. tabla, 1—2.) találunk, azonfölül abban is különbözik úgy ezektől, mint a cividalei codex fejedelmi viseletétől, hogy a gallér nem kerek, hanem elől keskenyre van vágva, hátul pedig már a hónaljtól kezdve kiszélesedik, úgy hogy olyanforma lehetett, mint a szürgallér. Egykoru külföldi emlékekből tudjuk, hogy a hermelin gallér ekkor már Európaszerte el volt terjedve, II. Endre képén azonban paszomántnak látszik, mely koczkákba foglalt apró keresztekkel van diszítve. A tunika kettős újja, a mi különösen a következő század viseletét jellemezte, már ennél a képnél is megállapítható: a hosszú, bő újj alól ugyanis egy a kézfejig érő másik szűk ruhaújj tűnik elő, melynek diszítése olyan, mint a galléré s ez mutatja. hogy nem tekinthető az esetleges alsó tunika újjának. A bal eile palást van vena jobbjában Endre kormanypalczat tart, mely nem a pecsétek konvenczionális liliomos
