Stranica 209 [209]
A HONFOGLALÁSKORI MAGYAR VISELET. a)
A gyöngy a jazigoktul kezdve mindig nagyon kedvelt ékszere volt a népvandorlaskori
turánoknak. A magyar “gyOngy» a török «jfindsi», cindsiv szónak felel meg, úgy látszik
tehát, török fajta elemek honosították meg a magyarságnál a gyöngygyel való diszítés
szokását.(99)
Karpereczet ép úgy hordtak a férfiak, mint a nők s nemcsak a kézcsuklónál, hanem
a ruha újjára fölhúzva a felső karon is. A déloroszországi csészetartó szobrok kunjai
(20. 5.) s a velenczei Sz. Márk-templom úgynevezett indusai és scythái (20. 7—9.)
ilyen a jobb kar felső részére húzott széles lemezü karpereczet viselnek, míg a nagy¬
enyedi Sz. Demeter-képen (17. 1.) s a byzanczi evangelium egyik lovasánál (17. 7.) a
kézcsukló van ellátva karpereczczel. Bezdéden, egyik sirban a bal kar felső végén,
Csornán a jobb kar alsó végén találták a karpereczet. Mindegyik ezüstből készült, mint
a verebi, galgóczi, szolyvai, szeged-öthalmi, tolna-szántói, törteli sat. karpereczek is s
valamennyit jellemzi, hogy nyilt végü s egyenletes szélességü lemezt képeznek (16. t.
10., 14., 22.), a lemez vagy egészen sima vagy bevésett központos körökkel van diszitve.
Ritkábbak a kerek vagy négyszögü sodronyból készült karpereczek; Kecskeméten az
összefont sodrony is előfordul; ezek is nyilt végüek, mint amazok, de anyaguk nem
ezüst, hanem sargaréz.(7°)
A jobb kéz egyik újján, még pedig, mint Bella Lajos a csornai, Kada Elek a kecs¬
keméti leletnél megfigyelte, a nevetlen (vagy modern kifejezés szerint a gyürüs) újjon
hordták a gyürüt, mely többnyire ezüstből, a szeged-bojárhalmi aranyból készült és kerek
vagy tojásdad alaku fejjel volt ellátva (v. 6. 16. 7.); a gyürüfejbe szines (kék vagy zöld) üveg
vagy paszta, ritkábban ékkő (a szeged-bojárhalmiban karneol, a csornaiban almandin) volt
foglalva oly módon, hogy az ezüst lemezből álló rekesz négy végét az üvegre hajtották
s ez által a rekeszbdél kilátszó szines üveg sok esetben, mint például a pilini gyürünél,
keresztidomot tüntet fel, ezenkívül a rekeszt ott, hol a lemezt behajtották, dudorokkal
látták el; egyik bezdédi gyürünél a gyürü-fejet ezüst korong képezi, hasonló korongos
fejü rézgyürük tartoznak a székesfejérvári és tolna-szántói lelethöz. Több gyürü-fejben,
mint például a csornaiban és tolha-szántóiban, bevésett jelvényforma látható, a bezdédi
gyürü korongjába nyolcz sugaras csillag, egy Törtelen lelt gyürübe pedig az u. n.
Salamon pecsétjéhez hasonló jel van bevésve, míg a székesfejervári gyürü közepén
kidomborodó dudorral van ellátva, e dudor körül feldarabolt apró négyszögek sora¬
koznak, úgy hogy a gyürü-fej sokszirmu virághoz hasonló. Egy sodronytekercses arany
gyürüt Pilinen találtak, hasonló, csakhogy sárgarézből a tolna-szántói honfoglaláskori
lelethöz tartozik. Női sirokban egyszerü karikagyürük is előfordulnak, a kecskeméti
leletből kettőt ismerünk, mindegyik sárgarézből készült.77
Többféle változatban fordulnak elő a rendesen aranynyal futtatott ezüst boglárok,
csüngők, gombok és pitykék, melyeknek hátsó fele két-három peczekkel van ellátva
annak bizonyságául, hogy bőrre voltak erősítve. Alakjuk különböző. Vannak kerek
g
Nemes-Nagy : Magyar viselet.
Karperecz.
Gyürü.
Boglar. Csüngő
Gomb. Pityke.
(IV. tábla, A.—
10. és 16. tabla.)